Közös kutatóintézetet hozott létre a MATE és a Tungsram
Közösen dolgoznak az élelmezés biztonságáért.
Közösen dolgoznak az élelmezés biztonságáért.
A famatuzsálemek védelméért küzd a MATE kutatója.
Az immunizáló halcsali kifejlesztésében a MATE is közreműködött.
Fontos megállapodás született a két szervezet között.
A "műhús" a jövő étele, vagy csak átverés?
A kinevezés a 2021. május 1-től 2026. április 30-ig terjedő időtartamra szól.
Viszonylag meredek, folyamatos növekedést vár a gazdaságban.
Hogyan épít egymásra az innováció és a felsőoktatás?
Idegen nyelvi szakmai kommunikátor és szakfordító képzést hirdetett a MATE.
Megkezdődtek a tavaszi ellések.
Részletesen vizsgálták a pálmaolajat tartalmazó termékek fogyasztói megítélését.
Cél az agrárszektor jövőbeli fejlesztése.
Több kihíváshoz nyújthat segítséget a MATE.
Innovációs ötleteket jutalmaztak a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen.
Új magyar kuriózum született a MATE kutatóinak közreműködésével.
Magyar szakmai hátérrel, üzbég finanszírozással jött létre a központ.
Kirobbanó az érdeklődés a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem iránt.
A keszthelyi eredmény pontosíthatja a klímaváltozás hatásainak becslését.
Döntött a szenátus és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány.
Ezzel a gazdák és a kutatók is jól fognak járni.

A magyar gazdák egy része inkább a kisebb traktorokat keresi, mind az új, mind a használt modellek népszerűek.
Bevethető háziszer, ha ledarálunk néhány chilit és fokhagymát, majd permetszert készítünk belőlük.
Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.