Elárulta Csányi Sándor, mitől lesz vonzó a mezőgazdaság a magyar fiatalok számára

Elárulta Csányi Sándor, mitől lesz vonzó a mezőgazdaság a magyar fiatalok számára

agrarszektor.hu
A generációváltás a mezőgazdaság egyik legnagyobb kihívása, eredményes megvalósulásához az agrárképzés modernizálására is szükség van. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) egyik kiemelt célja, hogy elősegítse ezt a folyamatot. A kamara NAK TechLab programja - a Design Terminal közreműködésével - "A felsőoktatás szerepe az innovációban" címmel online eseményt rendezett, ahol a meghívott szakemberek azt a kérdéskört vizsgálták, hogy hogyan lehet beépíteni a képzési rendszerbe a gyakorlatorientált megközelítést, az innovációt - és hogy mindez milyen hatással lesz a szektor jövőjére.

JÖVŐ HÉTEN AGROFOOD 2024 ÉS AGROFUTURE 2024 KONFERENCIA | KOMBINÁLT JEGGYEL 50% KEDVEZMÉNNYEL!

Az AgroFood 2024 konferencián előadóink között lesz Nobilis Márton, Hollósi Dávid, Gyuricza Csaba, Giacomo Pedranzini és Ruck János is!

Az AgroFuture 2024 konferencián előad Feldman Zsolt, Hadászi László, Nemes Imre, Petri Bernadett és Vajda Péter is!

Regisztráció most 15% kedvezémnnyel, kombinált jeggyel, az AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!

A felsőoktatás és az innováció kapcsolatáról rendezett beszélgetést a NAK TechLab, amelynek keretén belül Csányi Sándor, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke és Posta Donát, a SMAPP Lab társalapítója és ügyvezetője mondhatta el a gondolatait. A beszélgetést Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke moderálta. A szakemberek egyebek mellett körbejárták azt a témát, hogy milyen szerepe lehet az agrár-felsőoktatásnak az innovációban, illetve hogy hogyan lehetne az innovációt beleépíteni az oktatási rendszerbe, de az év elején létrejött MATE célkitűzéseiről és terveiről is szó esett.

Csányi Sándor elmondta, hogy a mezőgazdasági munka az utóbbi évtizedekben nem volt divatos. Az ágazat körül terjengő téves elképzelések miatt sokan még mindig azt hiszik, hogy a régi módok, régi módszerek dominálnak a mezőgazdaságban, holott már az agráriumban is megjelent a csúcstechnológia. Csányi Sándor beszélt arról is, hogy már mérvadó újságokban is olvasta, hogy jelenleg az élelmiszeripar a leginnovatívabb üzletág, és jellemzően az agrárium egészében egyre nagyobb teret kapnak a legmodernebb technológiák, de ebbe sokan nem gondolnak bele. A másik ok, ami miatt kevésbé vonzó ez a terület a fiatalok körében, hogy sokan azt hiszik, aki itt végez, az itt is fog maradni. Ezen változtatni kell. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke beszélt arról is, hogy korábban szétaprózódott az agrárképzés Magyarországon, és a MATE létrehozásával ezt a széttöredezettséget akarták megszüntetni. Csányi Sándor szerint ezért is fontos, hogy nemcsak az agráregyetemek kerültek egy intézménybe, de a NAIK számos kutatóintézete is hozzájuk tartozik már, mert így egy helyen van a kutatás és az oktatás. A kuratóriumi elnök szintén pozitívumként említette a tangazdaságok integrációját és az együttműködés a nagy mezőgazdasági tangazdaságokkal és cégekkel, mint például a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt., a Bonafarm Csoport, a KITE Zrt. és még sokan mások, mert így az egyetem hallgatói ott végezhetik el a gyakorlatot, ahol a szükséges gépek és technológia is megvan.

Arra a kérdésre, hogy tervezik-e azt, hogy agrárinnovációt célzó programot/képzést vezessenek be a MATE-n, Csányi Sándor elmondta, hogy az egyetem alig négy hónapja létezik, de már elkezdődött a karok és az oktatás áttekintése. Már dolgoznak annak a felmérésén, hogy melyek azok a területek, ahol új kell szakokat indítani, és melyek azok a képzések, amiket ki kell vezetni. A kuratóriumi elnök szerint az új egyetemi képzésben nagyon fontosak lesznek az adattudományok, különösképpen az agrárvonatkozású adattudományok, amire például a precíziós gazdálkodás és az agrárdigitalizáció kapcsán lesz egyre nagyobb szükség. A generációváltás kapcsán Csányi Sándor elismerte, hogy komoly erőfeszítéseket kell tenni azért, hogy a mostani fiatalok megismerjék az agrárium aktuális állapotát, és lássák, hogy ha elvégzik a MATE-t, akkor egy olyan, széles spektrumú tudást szereznek, amivel később bármely területén el tudnak helyezkedni. A szakember szerint már vannak biztató jelek, hiszen a MATE-ra 35%-os volt a túljelentkezés, a kaposvári képzésekre pedig 82%-os. Csányi Sándor elmondta, hogy szeretnének életpályamodellt kínálni a hallgatóknak és az egyetem dolgozóinak is, amiben nagy szerepe lehet a velük együttműködő stratégiai vállalatoknak is. A kuratóriumi elnök utalt arra is, hogy a mezőgazdaságban most egy koncentráció figyelhető meg, ezért nagyon fontos, hogy a teljes értékláncban végig, mindenütt képzett szakemberek legyenek. Csányi Sándor kijelentette, hogy a mezőgazdaság koncentrációjával nőni fog a kereslet a jól képzett, a korszerű technológiákat ismerő, a gazdálkodási technikákat alkalmazni tudó szakemberek iránt. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke szerint most az agráriumban az élelmiszeripar jelenti azt a kitörési pontot, ahol az innovációval nagyot lehetne előrelépni, ugyanis egyre fontosabb a minél egészségesebb élelmiszerek előállítása. Akkor vegyél élelmiszert, ha tudod, hogy az hol, hogyan termelődött, ez lesz a mottó - jelentette ki Csányi Sándor.

A szakember a körforgásos gazdaságokban lát még lehetőségeket, de említette a vízgazdálkodást és a precíziós gazdálkodást is, amellyel a termelési költségek jelentősen csökkenthetőek, méghozzá úgy, hogy hogy a termelékenység közben nagymértékben növelhető. A jövőt illetően Csányi Sándor kiemelte, hogy a vidék megtartó képességét lehet és kell is növelni. Agráriumra mindig szükség volt, és mindig lesz is. A koronavíurs-járvány pedig megmutatta, mennyire fontos az, hogy egy ország élelmiszer-ellátása biztonságban legyen. A szakember kitért rá, hogy Magyarország kiváló természeti adottságokkal rendelkezik, még a klímaváltozás ellenére is hatékonyan művelhető és öntözhető a magyar föld. A magyar felsőoktatásnak és a MATE-nak pedig az a célja, hogy olyan értelmiséget képezzenek a vidéki élet számára, akik ezt vonzóvá tudják tenni.

A cél az, hogy a magyar agrárium minden ágazata olyan lehetőségeket kínáljon, hogy kulturált munkahelyen, kulturált környezetben csúcstechnológiával lehessen ott dolgozni

- mondta Csányi Sándor.

Posta Donát arról beszélt, hogy bár volt némi agrár-háttere, őt valójában az érdekli, hogy izgalmas problémákra válaszokat találjon. Később ezt úgy tudta pontosítani, hogy innováció-menedzsmenttel és innovációcsinálással szeretne foglalkozni. A jelenlegi magyar felsőoktatásban azonban nincs ilyen szak, Posta Donátnak is csak a Creative Dock csapatába bekerülve sikerült megtalálnia a lehetőségeket. A fiatal szakember elmondta, hogy fontos számára, hogy lássa az értelmét annak az értéknek, amit megpróbál előállítani. Ebben segített az agrárium otthonról hozott szeretete, hiszen ott a célok és az eredmények egyértelműek. És itt meg is találta azt a problémát, amivel elkezdhetett foglalkozni: azt, hogy a kártevők monitorozása még manuálisan történik, pedig ezt lehetne gépesíteni és digitalizálni. Posta Donát szerint a digitalizáció és az innováció kulcsa a diverz csapatok létrehozása.

A fiatal szakember szerint az agrárium megítélését a kortársai között nagyban befolyásolja, hogy az egyes fiataloknak van-e valami személyes kötődése a földhöz és az ágazathoz. Ahol nincs meg ez a kötődés, ott nehezebben gondolkodnak el róla, és ezekhez a fiatalokhoz kevesebb információ is jut el arról, hogy hol tart most az agrárium. Posta Donát arra is rámutatott, hogy a fiatalok számára sokkal hitelesebbek a korban hozzájuk közelebb állók, az ő nyelvükön beszélők szavai. Arra a kérdésre, hogy miben látja az innováció sikerét, a SMAPP Lab társalapítója elmondta, hogy az innovációnak három pillére van:

  • a már emlegetett diverz csapatok,
  • annak a tudatosítása, hogy innovációs környezetben hibázni nem rossz, hanem a haladás szükséges velejárója
  • és alázatos, kemény munka.

Posta Donát szerint az agrárinnovációs hajlandóság egyetemi támogatásához lehetőséget kell adni arra, hogy a felmerülő problémák megoldásán ne csak az azonos profilú és szemléletű egyetemek működjenek együtt, hanem a különböző tudományterületek és szakok hallgatói és szakemberei is. Ez nemcsak az adott kihívás hatékony kezelését tenné lehetővé, de a hallgatók egy olyan kapcsolati hálót építhetnének ki közben, ami később is segítségükre lehet. Erre a jelenlegi egyetemi képzés még nem ad lehetőséget. A fiatal szakember azt is szóvá tette, hogy a magyar mezőgazdaság még nem aknázza ki teljesen a keletkező adatok mennyiségét. Ez szintén egy olyan terület, ahol szemléletváltásra és hatékonyságnövelésre van szükség.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Fenntarthatóság és innováció az agráriumban - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
AgroFood 2024
Élelmiszeripari körkép - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
EZT OLVASTAD MÁR?
Hello vidék  |  2024. május 20. 14:06