Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság közlése szerint húsz hektáron ég a nádas Tiszafüred térségében.
A szakértők szerint technológiai váltásra kényszeríti a balatoni nádaratást a klímaváltozás.
Folyamatosan zajlik az engedély nélkül létesített stégek és horgásztanyák felszámolása a Balatonon.
A percek alatt lángra kapott nádas már tanyákat veszélyeztetett, de szerencsére sikerült megelőzni a bajt.
A Balatonon és környékén végzett vizsgálatok során először 2017-ben észleltek amurgébet, a Keszthelyi-öbölben.
A tűzvédelmi előírások megszegése több millió forintig terjedő bírsággal is járhat.
A Balatonnál is komoly drágulásra lehet készülni, ráadásul folyamatosak az építkezések, amik "nem jó üzenetek".
Az idén is az indokoltnál kevesebb nádat aratnak a Balatonon, sok a hátráltató tényező.
Több mint 5 milliárd forintos projekt indult a Balaton vízminőségének megóvására.
A tűz a nemzeti park fokozottan védett részén pusztított.
Már drónokkal kell figyelni a Balaton-parti vaddisznók mozgását.
Tovább bővült a tűzgyújtási tilalom alá vont terület Magyarországon.
Rejtőzködő madarat találtak.
Május 1-jétől ismét szabad horgászni a fogassüllőre, a balinra és a sügérre is.
Nagyon kevés helyen tudnak öntözni.
A nádas szinte teljes terjedelmében a tűz martalékává vált.
Az ország több pontján is riasztották a tűzoltókat.
Bivalyok nélkül nehéz lenne legyőzni a nádast.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.