Nagy változások jönnek a növényvédő szereknél: ezt jó, ha mindenki tudja
Az Európai Bizottság rendelete alapján 2025. augusztus 19-től módosulnak az acetamiprid hatóanyag esetében megengedett szermaradék határértékek.
Az Európai Bizottság rendelete alapján 2025. augusztus 19-től módosulnak az acetamiprid hatóanyag esetében megengedett szermaradék határértékek.
Ezek a károsítók elleni védekezésre kell most fokozottan odafigyelniük a magyar termelőnek.
Franciaországban több mint egymillióan írtak alá egy petíciót egy növényvédő szer újbóli bevezetéséről szóló törvény ellen.
A magas költségek miatt egyre több görög gazda fordul a betiltott és hamisított növényvédő szerekhez.
Megjelent a Bizottság rendelete, amely módosítja a növényvédő szerek élelmiszerekben és takarmányokban előforduló maximális maradékértékeit.
A kukorica a búza mellett a legfontosabb szántóföldi kultúrák közzé sorolható hazánkban, szerencsére növényvédelmi szempontból nem problémás.
Évről évre visszatérő probléma a különböző sáskafajok tömeges felszaporodása és kártétele.
A hazai dísznövényexport szinte teljes egészében (97,6%) öt EU-tagországba irányult - a legnagyobb felvevő Románia volt, amely önmagában a kivitel közel felét adta.
Talán a leggyakrabban a levéltetvek kártétele jelenik meg, de a napraforgómoly, a bagolylepkék és az amerikai kukoricabogár is jelentős problémát okozhat.
Még bírja a szőlő a szárazságot, de most van az a fázis, amikor a legnagyobb szüksége lenne a tőkéknek a csapadékra.
Ismét fellendülőben van a szójatermesztés Magyarországon, egyre több termelő tesz próbát ezzel a növénnyel.
Így óvhatják meg a profi gazdák burgonyatermésüket az egyre szaporodó kártevőktől.
Az Európai Unió jóváhagyta az Amoeba első biofungicidjét, amely új fejezetet nyithat a gombás fertőzések elleni harcban.
A legfrissebb hírek szerint Villány térségében is megjelent a szőlő aranyszínű sárgaság betegsége.
A növényvédelem 2025-ben is hangsúlyos szerepet játszik a termesztés-technológiában, hiszen a jó minőségű szőlő lesz az alapanyaga a kiváló boroknak.
Nemcsak az élővilágot, hanem az emberiséget is veszélyeztetik a mikroműanyagok.
Az időjárással nagyon kevesen tudnak elégedettek lenni. Amikor esik sokszor sok, amikor meg nem esik eső, akkor aszály van.
Magyarország továbbra is kiáll a versenyképesség, valamint a hatékony növény- és állatvédelem mellett.
A kaukázusi medvetalp egyre nagyobb területeken terjed itthon, ami komoly veszélyt jelent az ökoszisztémára és az emberi egészségre.
A repcetermés minősége múlik azon, hogy elegendő csapadékot kapnak-e a növények a következő időszakban.

Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
Bevethető háziszer, ha ledarálunk néhány chilit és fokhagymát, majd permetszert készítünk belőlük.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.