EARLY BIRD ár a Portfolio Agrárium 2026 konferencián!
A márciusi Agrárium 2026 Konferencia tradicionálisan hiánypótló esemény, és hasznos lehet a hazai agrárium minden méretű agrártermelői vállalkozása, a termelőket kiszolgáló inputszektor, az élelmiszeripari és élelmiszerkereskedelmi társaságok, illetve a szakmai, érdekképviseleti és államigazgatási szervezetek számára.
Csoportos kedvezmények már 2 főtől: 2 fő jelnetkezése esetén, 10%, 3 fő estén 15%, 4 vagy több fő jelentkezése esetén 20% kedvezmény! A kistermelők és fiatal gazdák pedig most 30.000 Ft + áfa összegért vehetnek részt a tavasz meghatározó agrárgazdasági eseményén!
Takács Géza, a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VSZT) elnöke a Világgazdaságnak nyilatkozva elmondta, hogy bár a gazdálkodók idén sokáig halogatták a vetőmagok beszerzését, végül minden szükséges helyre eljutott a szaporítóanyag. Az őszi búza esetében a felújítási arány továbbra is alacsony, mindössze 30-35 százalék körül mozog, szemben a szakmailag ajánlott 60-70 százalékkal. Az elnök rámutatott, hogy míg Európa több országában 80-90 százalékos a fémzárolt vetőmagok használata, addig Magyarországon ez az arány jóval alacsonyabb. Az idei termés minősége is alátámasztotta a jó minőségű vetőmag fontosságát, ugyanis nagyon alacsony lett a piacon egyébként a takarmányminőségnél jóval magasabb áron keresett étkezési búza aránya.
Bár a felújítási arány nem változott, a fémzárolt vetőmagok értékesített mennyisége közel 10 százalékkal nőtt az előző évhez képest. Ez részben annak tudható be, hogy a vetésterület is várhatóan hasonló mértékben bővül. Az őszi vetésekhez kedvező időjárási körülmények társultak, bár a szakemberek szerint további csapadékra lenne szükség.
A vetésszerkezet átalakítása kapcsán Takács Géza hangsúlyozta, hogy ez csak hosszú távon valósulhat meg, mivel a piaci kereslet határozza meg a termelési struktúrát. Jelenleg a búza és a kukorica továbbra is könnyen értékesíthető, míg a repce vetésterülete csökken a gazdaságossági és növényvédelmi nehézségek miatt. A napraforgó népszerűsége nő, de a vetésváltás követelményei korlátozzák a termőterület további bővítését.
Az orosz-ukrán konfliktus jelentősen visszavetette a magyar vetőmagexportot, különösen a kukorica és napraforgó esetében. A VSZT becslése szerint az orosz piacra jövőre sem fog vetőmag kikerülni sem Magyarországról, sem az Európai Unióból, ami komoly kihívást jelent a multinacionális cégeknek is. Az ukrán piac pedig a fizetési nehézségek miatt jelent kockázatot. Takács Géza kiemelte a növényvédelem terén bekövetkezett változások hatását is:
A neonikotinoid-tartalmú szerek betiltása jelentette a legnagyobb érvágást, az ezekkel folytatott magvédelem (csávázás) ugyanis nagyon hatékony volt, és ez most elveszett.
A vetőmagágazat hosszú távú kihívásokkal is szembesül. Egy új vetőmag kifejlesztése 12-15 évet vesz igénybe és jelentős tőkebefektetést igényel. A hazai cégek forráshiánnyal küzdenek, és mára alig maradt nagy magyar vetőmag-előállító üzem. A multinacionális vállalatok dominanciája miatt a magyar nemesítések aránya minden növényfaj esetében csökkent.
