Takács Géza, a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VSZT) elnöke a Világgazdaságnak nyilatkozva elmondta, hogy bár a gazdálkodók idén sokáig halogatták a vetőmagok beszerzését, végül minden szükséges helyre eljutott a szaporítóanyag. Az őszi búza esetében a felújítási arány továbbra is alacsony, mindössze 30-35 százalék körül mozog, szemben a szakmailag ajánlott 60-70 százalékkal. Az elnök rámutatott, hogy míg Európa több országában 80-90 százalékos a fémzárolt vetőmagok használata, addig Magyarországon ez az arány jóval alacsonyabb. Az idei termés minősége is alátámasztotta a jó minőségű vetőmag fontosságát, ugyanis nagyon alacsony lett a piacon egyébként a takarmányminőségnél jóval magasabb áron keresett étkezési búza aránya.

Bár a felújítási arány nem változott, a fémzárolt vetőmagok értékesített mennyisége közel 10 százalékkal nőtt az előző évhez képest. Ez részben annak tudható be, hogy a vetésterület is várhatóan hasonló mértékben bővül. Az őszi vetésekhez kedvező időjárási körülmények társultak, bár a szakemberek szerint további csapadékra lenne szükség.

A vetésszerkezet átalakítása kapcsán Takács Géza hangsúlyozta, hogy ez csak hosszú távon valósulhat meg, mivel a piaci kereslet határozza meg a termelési struktúrát. Jelenleg a búza és a kukorica továbbra is könnyen értékesíthető, míg a repce vetésterülete csökken a gazdaságossági és növényvédelmi nehézségek miatt. A napraforgó népszerűsége nő, de a vetésváltás követelményei korlátozzák a termőterület további bővítését.

Az orosz-ukrán konfliktus jelentősen visszavetette a magyar vetőmagexportot, különösen a kukorica és napraforgó esetében. A VSZT becslése szerint az orosz piacra jövőre sem fog vetőmag kikerülni sem Magyarországról, sem az Európai Unióból, ami komoly kihívást jelent a multinacionális cégeknek is. Az ukrán piac pedig a fizetési nehézségek miatt jelent kockázatot. Takács Géza kiemelte a növényvédelem terén bekövetkezett változások hatását is:

A neonikotinoid-tartalmú szerek betiltása jelentette a legnagyobb érvágást, az ezekkel folytatott magvédelem (csávázás) ugyanis nagyon hatékony volt, és ez most elveszett.

A vetőmagágazat hosszú távú kihívásokkal is szembesül. Egy új vetőmag kifejlesztése 12-15 évet vesz igénybe és jelentős tőkebefektetést igényel. A hazai cégek forráshiánnyal küzdenek, és mára alig maradt nagy magyar vetőmag-előállító üzem. A multinacionális vállalatok dominanciája miatt a magyar nemesítések aránya minden növényfaj esetében csökkent.