Most már biztos: csak így lehet sikeres a magyar növénytermesztés
Kulcskérdés lesz a jövőben a gazdálkodói fajtaválasztás a szántóföldi növénytermesztésben.
Kulcskérdés lesz a jövőben a gazdálkodói fajtaválasztás a szántóföldi növénytermesztésben.
Magyarország a régióban vetőmag-termelési, illetve -kereskedelmi központtá vált, sőt a világ élvonalába tartozik.
A magyar szabályozás miatt lemarad a technológiai fejlődésben a hazai nemesítés – hangzott el a martonvásári tudományos konferencián.
Egy skót kutatás szerint ősi mikrobák segíthetnek az aszály mezőgazdasági hatásainak kivédésében.
Egyértelműen látszik, hogy a jövőben a diverzifikáció lesz a megoldás a magyar földeken, vagyis a gazdáknak több lábon kell majd álniuk.
Az új nemesítési technológiák uniós szabályozása változik, amelyet ki kell használni Rádi Feríz szerint.
Fontos a magyar-kenyai agrár- és kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok további erősítése.
Az első transzgénikus növény, GMO (Genetically Modified Organisms, genetikailag módosított élőlény), a dohány volt 1983-ban, ahol agrobaktérium segítségével baktériumokból származó antibiotikumrezisztencia géneket építettek be.
A csicsóka akkor is jól terem, ha nem gondozzuk, ráadásul még a gyógyhatása is jelentős!
A magyar termékek mennyiségi szempontok szerint nem tudnak a kínai piacon versenyezni, de a prémium termékek megállják a helyüket.
Vannak olyan zöldségfajok, melyek hosszabb ideig a helyükön maradhatnak, mert kétévesek, évelők, vagy egynyáriak, de az átévelők közé tartoznak.
Hibridjeink minden jelentős tulajdonságban a megbízhatóságot képviselik.
A zeller kiválóan illik a modern, egészségtudatos étrendbe, hiszen sokféle felhasználásánál fogva gazdagítja, változatossá teszi étrendünket.
Az MI azt a célt szolgálja, hogy a legjobb genetikai potenciállal bíró vonalakat az adott nemesítési kritériumoknak megfelelően választhassák ki.
A magyar termelőknek megérné többet foglalkozni szójával.
Garantálják a jó teljesítményt a SAATEN-UNION kukoricái, 2024-es portfóliónk mellett sem lehet szó nélkül elmenni.
A tavalyi aszály után sok helyen felmerült a kérdés, milyen szárazságnak ellenálló növények jelenhetnek meg a közeljövő növénytermesztésében.
Magyarországon a jelenlegi gesztenyetermésünk a kereslet 10 százalékát fedezi csupán.
A HUN-REN ATK kutatói az árpa ellenálló képességét vizsgálták különböző kórokozókkal szemben.
Egyre gyakoribb, hogy a termelő inkább visszafog vetőmagot az árutermelő táblájából ahelyett, hogy megvenné azt.

Továbbra sem olcsó mulatság ma földet vásárolni Magyarországon, kemény pénzeket kérnek a területekért.
Jól telepített villanypásztorokkal és őrkutyákkal hatékonyan megvédhetik az állataikat a gazdák.
Üzemanyaghiány még nincs Magyarországon, elosztási probléma és aggodalom már van.
Az egész gabona- és takarmánypiacra hatással lehet az elhúzódó közel-keleti konfliktus.
Árválság árnyékolja be a sertéstartók és a termelők fejlesztési terveit.
Az aszályos időjárás miatt miatt a termelők figyelme az olyan technológiák felé fordul, mely során a növény gyökereinek erőteljes fejlődésével a kezelt növények tápanyagfelvétele növelhető és így vízhiányos körülmények között is megfelelő termést hozhatnak.