Ez a szuperzöldség nálunk is terem: aranyat ér, mégis alig ültetik itthon

Ez a szuperzöldség nálunk is terem: aranyat ér, mégis alig ültetik itthon

Nagy Z. Róbert
Régen a csicsókát a szegény ember burgonyájának nevezték, ám e nem túl hízelgő elnevezés egy igen hasznos, könnyen termeszthető, sokféleképp felhasználható zöldségnövényt takar. Ráadásul még a gyógyhatása is jelentős, cukorbetegeknél például csökkenti a vércukor-ingadozásokat.

AGROBÉRLET: 2 KONFERENCIA 1 HELYEN, KOMBINÁLT JEGGYEL 50% KEDVEZMÉNNYEL | AGROFOOD + AGROFUTURE

Az AGROFOOD 2024 konferenciánkkal egy helyen rendezzük meg az AGROFUTURE 2024 konferenciát május 23-án, melyre az érdeklődők kedvezményes, 50%-os jegyet vásárolhatnak 56 900 Ft + Áfa / fő áron.

Az AGROFUTURE 2024 konferenciánkkal egy helyen rendezzük meg az AGROFOOD 2024 konferenciát május 22-én, melyre az érdeklődők kedvezményes, 50%-os jegyet vásárolhatnak 54 400 Ft + Áfa / fő áron.

Részvételi szándékát az online jelentkezés során jelezheti a regisztráció második oldalán található megjegyzés mezőben az "AGROBÉRLET" kóddal.

A csicsóka (Helianthus tuberosus), vagy más néven jeruzsálemi articsóka története egészen az ókori időkre nyúlik vissza, amikor az indiánok már fogyasztották és felhasználták a gyógyító tulajdonságait. A csicsóka ma már szerte a világon termesztett növény, amelyet főleg a gumói miatt termesztenek. Ez az Észak-Amerikában őshonos növény, a XVII. században került Európába. Gumói változatosak, a halványtól a vörösesbarnáig terjedő árnyalatúak, diós ízűek. Ez a zöldségféle csökkenti az édesség utáni vágyat és a fáradtságérzetnek is kitűnő ellenszere.

A lusta kertészek kedvelik

Sok mindenben különbözik a burgonyától, lévén nem is rokonok, mert a csicsóka – ahogy levelein is látszik – a napraforgóval áll közelebbi rokonságban. A burgonyával történő összehasonlítása csak azért adja magát, mert ennek is föld alatt termő gumója az, amit felhasználunk. A főbb különbségek: a burgonyát évente újra kell ültetnünk, a csicsóka több évig is a helyén maradhat, bár, ha túl sűrűre hagyjuk az állományát akkor kevesebbet és kisebb gumókat nevel. Tehát vagy úgy szedjünk ki belőle, hogy ezzel a tőszám ritkuljon és több hely maradjon egy-egy példány részére, vagy néhány évente szedjük föl az egészet és telepítsünk újra, de ritkább térállásra. A burgonyát ősszel felszedjük, és ezután tároljuk, ami nem kis kihívás hiszen bezöldülhet, elkezdhet hajtani, azaz nem kevés macera van azzal, hogy a krumplink minél tovább jó minőségű maradjon. A csicsókát ezzel szemben nem kell, és nem is szabad felszedni, csak frissen a felhasználás előtt. Kint a kertben, a földben nagyon jól „eltárolja magát”, így akár télen is szedhető, ha nem fagyott a föld. A hűtőben is csak pár napig tartható el, utána vizet veszít, puhul, gumis lesz. A burgonyát is sokféleképp használhatjuk, de nyersen nem jellemző, hogy fogyasztanánk.

A csicsóka gumója nyersen is ízletes, lereszelve salátákba is tehető. Ezen túlmenően főzhető, süthető, párolható, sőt ivólé és lekvár is készíthető belőle. Csicsókalekvár alapból készíthetünk vanília-, fahéj-, vagy akár kávé ízű csicsóka alapú fűszerlekvárokat. De gyümölcslekvárokhoz is adhatjuk „hígításul”, így érdemes megkóstolni például a banános csicsókalekvárt. Főzhetünk belőle szószokat; kitűnő turmixital naranccsal, citrommal, mézzel, almával; vagy köretként csicsókalepényt készíthetünk belőle.

A cukorbetegek egyik hasznos segítője

A csicsóka gumójának a burgonyánál 5-6-szor nagyobb rosttartalma, ami gátolja a benne levő tápanyagok teljes felszívódását, fokozza laktató hatását és meggátolja a székrekedés kialakulását. Kedvező biológiai adottságai vannak még: a kálium, kalcium, magnézium, foszfor és cink ásványianyag-tartalma, a béta-karotin-, B1- B2-vitamin, niacin-, és C-vitamin-tartalma miatt.

A csicsókagumó fogyasztása előnyös az elhízáson alapuló népbetegségek megelőzésében, mert az inulin az emberi táplálkozásban csak ballasztanyagként jön számításba, ezért fogyasztó hatású. A burgonya mellett és helyett mind a népélelmezésben, mind az elhízottak és cukorbetegek diétájában felhasználható és hasznosítható, sőt e betegek még többet is fogyaszthatnak belőle. A csicsóka és csicsókakészítmények fogyasztása a fruktóz élettani előnyei miatt kiemelendő: a fruktóz nagyobb édesítőereje kisebb energiabevitellel is segíti a szervezet felerősödését, lassabban szívódik fel a glükóznál, így a vércukorértékeket stabilizálja, napi 30-80 g fruktóz inzulin nélkül is beépül az anyagcserébe. A gumó inulin tartalma prebiotikumként működik, elősegíti az egészséges bélflóra kialakulását és javítja a bélműködést.

Cukorbetegeknél csökkenti a vércukor-ingadozásokat, segíti a cukoranyagcserét a máj könnyebb glikogénképzésével, ezáltal javítja a máj méregtelenítő és anyagcsere-funkcióját. Nincs benne annyi keményítő, mint a burgonyában, ezért is alkalmas lé készítésre. A nem keményítő típusú szénhidrátok és az inulin miatt a holisztikus felfogású gyógyításban is a csicsókát a diabetikus, a hipoglikémiás és a testsúlycsökkentő diéták nélkülözhetetlen részeként ajánlják.

Így termesszük

Szinte magát termeszti, ezért nehéz elrontani a technológiát, de gondozással a gumóhozamot javíthatjuk. Ez az évelő növény akár 2,5-3 méter magasra is megnőhet, és virágai szeptembertől késő őszig nyílnak. Könnyen termeszthető a gyengébb talajokon is, de a laza szerkezetű, tápanyagban gazdag talajokban, meleg, napos helyeken fejlődik a legjobban. Nemesített változatai is beszerezhetők, ezek közül egyetlen növény akár 4-5 kg gumót is megteremhet. A nemesítettek előnyei még a különböző színváltozatok, valamint, hogy nagyobbak a gumók és kevésbé göcsörtösek, így konyhai előkészítésük egyszerűbb. Árnyékban, vagy szárazság miatt kevesebbet terem, de más problémát ezek a körülmények sem okoznak. Az állandóan nedves talajt azonban nem tűri. Ültetés után a növények megerősödéséig kapálással kell a tövek környékét gyommentesen tartani, hogy a gyomokkal ne keveredjen konkurenciaharcba a tápanyagokért való küzdelemben. Szárazság esetén az öntözés jót tesz a terméshozamnak.

Felszedéskor a talajban hagyott kisebb, vagy beszakadt, elvágott gumóknak köszönhetően újra telepíti magát. Ám 4-5 év után az új gumók egyre kisebbek és gyengébbek lesznek, így frissíteni kell az állományt. Ha a növények túl sűrűn nőnek, 50-60 cm távolságra kell ültetni a gumókat, és lehetőleg a helyét is változtassuk meg: oda kerüljön, ahol a megelőző években nem volt csicsóka, vagy napraforgó. Az első fagyok után, amikor a növények levelei már megbarnultak, ekkor levágjuk a növények szárát, de a csonkokat célszerű ott hagyni, hogy télen is lássuk, honnan tudunk majd gumót kiásni.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Fenntarthatóság és innováció az agráriumban - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
AgroFood 2024
Élelmiszeripari körkép - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
EZT OLVASTAD MÁR?