Gúzsba köti a szabályozás a magyar növénynemesítőket
A magyar szabályozás miatt lemarad a technológiai fejlődésben a hazai nemesítés – hangzott el a martonvásári tudományos konferencián.
A magyar szabályozás miatt lemarad a technológiai fejlődésben a hazai nemesítés – hangzott el a martonvásári tudományos konferencián.
Egy skót kutatás szerint ősi mikrobák segíthetnek az aszály mezőgazdasági hatásainak kivédésében.
Egyértelműen látszik, hogy a jövőben a diverzifikáció lesz a megoldás a magyar földeken, vagyis a gazdáknak több lábon kell majd álniuk.
Az új nemesítési technológiák uniós szabályozása változik, amelyet ki kell használni Rádi Feríz szerint.
Fontos a magyar-kenyai agrár- és kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok további erősítése.
Az első transzgénikus növény, GMO (Genetically Modified Organisms, genetikailag módosított élőlény), a dohány volt 1983-ban, ahol agrobaktérium segítségével baktériumokból származó antibiotikumrezisztencia géneket építettek be.
A csicsóka akkor is jól terem, ha nem gondozzuk, ráadásul még a gyógyhatása is jelentős!
A magyar termékek mennyiségi szempontok szerint nem tudnak a kínai piacon versenyezni, de a prémium termékek megállják a helyüket.
Vannak olyan zöldségfajok, melyek hosszabb ideig a helyükön maradhatnak, mert kétévesek, évelők, vagy egynyáriak, de az átévelők közé tartoznak.
Hibridjeink minden jelentős tulajdonságban a megbízhatóságot képviselik.
A zeller kiválóan illik a modern, egészségtudatos étrendbe, hiszen sokféle felhasználásánál fogva gazdagítja, változatossá teszi étrendünket.
Az MI azt a célt szolgálja, hogy a legjobb genetikai potenciállal bíró vonalakat az adott nemesítési kritériumoknak megfelelően választhassák ki.
A magyar termelőknek megérné többet foglalkozni szójával.
Garantálják a jó teljesítményt a SAATEN-UNION kukoricái, 2024-es portfóliónk mellett sem lehet szó nélkül elmenni.
A tavalyi aszály után sok helyen felmerült a kérdés, milyen szárazságnak ellenálló növények jelenhetnek meg a közeljövő növénytermesztésében.
Magyarországon a jelenlegi gesztenyetermésünk a kereslet 10 százalékát fedezi csupán.
A HUN-REN ATK kutatói az árpa ellenálló képességét vizsgálták különböző kórokozókkal szemben.
Egyre gyakoribb, hogy a termelő inkább visszafog vetőmagot az árutermelő táblájából ahelyett, hogy megvenné azt.
Debrecenben már dolgoznak az Nemzetközi Űrállomáson is nevelhető paprika kinemesítésén.
Hiába a jó adottság, Magyarország a legtöbb gyümölcsből nem önellátó, tehát csak behozatalból tudja fedezni a szükségleteit.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.