Egy többszázéves tradícionális terméknek is csak akkor van jövője, ha folyamatosan modernizálják a gyártási folyamatát.
Folyamatosan bővül az uniós oltalom alatt álló földrajzi árujelzős magyar élelmiszerek köre.
Létrejött a Fertőző állatbetegségek, antimikrobiális rezisztencia, állatorvosi közegészségügy és élelmiszerlánc-biztonság Nemzeti Laboratóriuma.
6000 ismeretlen származású palántát foglaltak le, az illegálisan működő forgalmazókkal szemben kívánt fellépni a hatóság.
Földrajzi árujelző minősítést kapott a derecskei alma.
A fajtaoltalom befektetés a jövő mezőgazdaságába.
A cél a kisüzemi halászat fejlesztése.
A tavalyi fél termés után majdnem átlagos kajsziszezon várható Franciaországban.
Így erősíthetik piaci pozícióikat az élelmiszeripari cégek.
12-re emelkedett az uniós oltalmat élvező magyar pálinka elnevezések száma.
Hatalmas magyar siker.
Uniós oltalomban részesült egy magyar szarvasgomba.
Hatalmas magyar siker.
Különleges jelölést kaphatnak a Sümeg környéki borok.
Minden ország küzd a saját termékeiért.
Egy igazi kuriózum részesült elismerésben.
A magyar rizs is felkerült a listára.
A cél az ellenőrzött húsmarha termékek népszerűsítése.
Sorozatban ez a kilencedik alkalom.
Az újfehértói meggy is védelmet kapott az EU-ban.
Az ágazatra rálátó szakértők szerint még a tavalyinál is gyengébb idén a gabonakombájnok forgalma Magyarországon.
Több olyan zöldségnövényünk van, melyek egyszerűen termeszthetők, de már nincsenek a kiskertekben és a boltokban, mert kimentek a divatból.
Úgy fest a talaj április végén, mintha már nyár eleje lenne - egyelőre nem indul jól az idei szántóföldi szezon.
Mindenki a hőségre és az aszályra fókuszál, pedig tartós fagyok is fenyegetik Európát.
Május 19-én rendezi meg a Portfolio Csoport az Agrofood Konferenciát Kecskeméten.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
