Ezért kincs az agráradat LI. rész: Cseri Dávid, akit a lovak és a történelem szeretete vezetett Szilvásváradra
Betekintettünk Cseri Dávid, az Állami Ménesgazdaság Szilvásvárad igazgatójának munkájába.
Betekintettünk Cseri Dávid, az Állami Ménesgazdaság Szilvásvárad igazgatójának munkájába.
A szakértők szerint a jövőben az állattartásban is fel fog erősödni az automatizáció.
A kiadványban szó van többek között a mezőgazdaság digitalizációjáról, valamint a precíziós pályázatról is.
A friss kiadványból rengeteg mindent megtudhatnak az érdeklődők a digitális mezőgazdaságról.
A kameraképek révén tanulja meg a mesterséges intelligencia a helyes súly becslését, a szoftver máris 97 százalékos pontossággal dolgozik.
Sikerrel zárult az európai juh- és kecsketartók technológiai igényeire választ kereső kutatási projekt.
A digitális kiadvány hasznos információkkal szolgál az innovációra nyitott állattartóknak.
A digitális kiadvány hasznos információkkal szolgál az innovációra nyitott állattartóknak.
Az Ezért kincs az agráradat sorozatban ebben az évben a nőké a főszerep, az idei részekben velük beszélgetünk az agrár-digitalizációs témákról.
Kulcsfontosságú lehet az állattenyésztési ágazatban az állatjólét és a megfelelő szakértelem a jövőben.
A digitális kiadvány legújabb számában ismét hasznos, gyakorlati példákról olvashatnak az érdeklődők.
A jövő mezőgazdasága nagyon más lesz, mint amit most ismerünk.
Elképesztő újítás!
Egyre népszerűbb a bértartás Magyarországon.
Vízágyas matracok és modern fejőrobotok szolgálják majd a tehenek kényelmét.
260 millió forinttal szállt be a Széchenyi Alapok a Livestocker fejlesztésébe.

A magyar gazdák egy része inkább a kisebb traktorokat keresi, mind az új, mind a használt modellek népszerűek.
Május 19-én rendezi meg a Portfolio Csoport az Agrofood Konferenciát Kecskeméten.
Bevethető háziszer, ha ledarálunk néhány chilit és fokhagymát, majd permetszert készítünk belőlük.
Felpöröghetnek a késlekedő beruházások és élénkülhet a hitelezés is a szektorban - hangzott el az OTP sajtóreggelijén.
Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.