A pálinka előállításában egyszerre van jelen a tudatos fajtaválasztás és a hagyományokra épülő, ugyanakkor folyamatosan megújuló technológia.
A katasztrofális gyümölcsszezon sokat árt a pálinkának is, ráadásul a fogyasztás is egyre csökken.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal közlése szerint évente csak 86 liter párlatot szabad főzni jövedékiadó-mentesen.
A 2010-es évek elején tapasztalt fellendülés után erősen visszaesett a pálinka forgalma Magyarországon.
Rekordmennyiségű, több mint 2400 minta versenyzett a XV. jubileumi Quintessence Pálinka- és Párlatversenyen.
Nem megszokott gyümölcsökből fognak pálinkát készíteni a pálinkafőzdék a klímaváltozás miatt.
Ha a magánfőzés során nem tartjuk be a szabályokat, akkor akár 200 ezer forintos bírságot is kaphatunk.
A brutális drágulás komoly gondokat okoz a vidéki pálinkafőzőknek, a minőségi párlatok esetében még 30-40%-os áremelkedés sem elképzelhetetlen.
Egyre kevesebb pálinkát iszunk, rohamosan csökken a fogyasztók száma hazánkban, lépésre készülnek a pálinkakészítők.
2022. október 13-án mutatkoztak be a világ első, kereskedelmi forgalomban is kapható amforában érlelt pálinkái az Agárditól.
Csúnyán lebukott a csaló.
Illegális szeszfőzdét találtak a pénzügyőrök.
Padlóra kerülhet az ágazat?
Óriási a bizonytalanság a pálinkaágazat szereplőinél.
A Talentis Agro Zrt. tulajdonába került a Kartali Vagyonkezelő Zrt.
A tangazdaság is a részévé válik.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A megunt hobbiállatokat sokan szélnek eresztik, de bele se gondolnak, mit okoznak ezzel.
Átadták a 20. Borászok Borásza gálán a szakma legfontosabb elismeréseit.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
