Az idei rossz baracktermés már egy sorozatba illik: az elmúlt öt évből háromban elfagyott a sárgabarack. Ennek következtében a gyümölcsárak nagy mértékben megemelkedtek, melyet csak tetéz a magas infláció, az egyéb költségek emelkedése. Mihályi László, a Pálinka Nemzeti Tanács (PNT) elnöke kifejtette, hogy az emelkedő árakon kívül a terméket sújtó jelentős adót is be kell építeniük az áraikba, de a fogyasztói ár további növelését a vásárlók többsége nem tudja tolerálni. Ráadásul a főzdék szeretnék a járvány miatti korlátozások következtében elmaradt forgalomból adódó veszteséget csökkenteni, s ebben az "újra játékba kerülni" törekvésben az áremelés nem feltétlenül alkalmazható - írja az Agrokép. 

Mihályi László szerint egyértelműen árat kellene emelni, de a piac - a Covid előtti mértéket meg sem közelítő mértékű - újraindítása határozza meg, hogy milyen árat bír el a pálinka. A barackon kívül a többi gyümölcsöt szerencsére nem érintette igazán a kedvezőtlen tavaszi időjárás, átlagos termés várható, de az infláció azért itt is emelte az árakat. A barack termelésnél hosszú távon megoldást jelenthet a fajtaváltás: késői érésű barackfajtákat kellene telepíteni, így a virágzás is később lesz és nem tud elfagyni. A pálinka időarányos szabadforgalma a népegészségügyi termékadóm (neta) 2019-es bevezetése és a Covid-járvány miatt töredéke a 2019 előttinek, viszont az az idei forgalom nagyjából megfelel 2019 és 2020 hasonló időszakában mért forgalomnak.

Imádják az emberek ezt az ősi magyar italt: ezért ilyen népszerű

A pálinka gasztronómiai, néprajzi és kulturális értéket képvisel.

A PNT elnöke elárulta azt is, hogy a párlatfőzés magánszemélyek által történő előállításának adómentességét sokan szabadságharcként élték meg. Azt pedig fontos kiemelni, hogy a Pálinka Nemzeti Tanács nem tekinti ellenségnek  a magánfőzőket. A PNT érdekvédelmi szervezet, amelyik az államkasszába adót befizető pálinka-előállítókat képvisel. A közterhek, melyek a szektor vállalkozásait terhelik, tehát fizetési kötelezettségeket jelentenek, az előállított termékek értékesítéséből befolyt bevételekből fedezik. Ha a piac, ahol ezek a vállalkozások működnek, beszűkül, akkor az értékesítési csatornák ezzel párhuzamosan csökkenek. Ezt rávetítve a magánfőzésre azt jelenti, ha nem tartják be a jogszabályokat a magánfőzők, és a jogszabályban meghatározott mennyiségnél többet állítanak elő, illetve azt kiviszik a piacra, akkor az a kereskedelmi főzdék forrásait fogja apasztani.

A bérfőzés adómentességétől a PNT azt reméli, hogy akik korábban a magánfőzőknél illegálisan főzettek, most visszatérnek a nagy szaktudású, ellenőrzött bérfőzdékbe. A pálinkapiac az elmúlt 2 évben nagyon megsínylette a Covid miatti zárásokat. A határok lezárásával eltűntek a turisták, a vendéglátóhelyek bezárásával elmaradtak a vásárlók, márpedig a kereskedelmi főzdék többsége vendéglátáson keresztül értékesíti a pálinkáit. A cégek elhalasztották rendezvényeiket, nem ajándékoztak karácsonykor. A pálinka-előállítóknak az év utolsó szakasza jellemzően nagyon erős, akkor termelik ki a következő év első negyedévének a bevételét is, mert az egy csendesebb időszak, de most ez a bevétel elmaradt. Ez mindenképpen negatívuma a pandémiának.

Díjazták a magyar pálinkákat: szilva lett az idei év legjobbja

Megválasztották az Agrárminisztérium pálinkáját.

Ugyanakkor a pálinkaszektor szereplői is próbáltak túlélni és alkalmazkodni, mint bárki más. Ennek következményeként az online kereskedelmi csatornák a pálinkáknál is megnyíltak, vagy ahol már működtek, ott nagyobb szerepet kaptak. A túlélést jelentette az is a pandémia kezdetén, hogy egyes főzdék kézfertőtlenítők gyártásába kezdtek. A keresleti oldalt idén nyár elejétől alapvetően a lassú nyitás jellemzi. A közösségi rendezvények száma a pandémia előttinek csak elenyésző része. Mihályi László arra is emlékeztetett, hogy a pálinkás szektor konkrétan az ágazatnak címzett támogatást nem kapott, legfeljebb élhetett egyes szélesebb körnek adott általános támogatással (például a járulékkedvezménnyel), de ez a veszteségekhez képest elenyésző volt.

A pálinka szabadforgalma a 2019-es neta-bevezetés és a Covid-járvány előtt évi 1 millió hektoliterfok körül alakult. Tavaly ez már a 600 ezer hektoliterfokot sem érte el. A magán- és bérfőzdék adómentessége is fogja nyilván befolyásolni az idei adatokat, bár az időarányos adatok alapján az idei forgalom nagyjából megfelel a tavalyinak, vagyis a legális pálinka-forgalom és -fogyasztás csökken. A magánfogyasztásra történő főzés, főzetés és az illegális forgalomból történő fogyasztás pedig vélelmezhetően nő, mivel az egy főre eső égetett szeszesital-fogyasztás évtizedek óta állandónak mondható, fejenként és évente 3,3-3,5 liter, abszolút (100 százalékos) alkoholban kifejezve.