Csak az állomány alacsony szinten tartásával lehet úgy, ahogy korlátozni a fekete törpeharcsák garázdálkodását a Balatonban.
A farkasok védettségének csökkentésére irányuló brüsszeli javaslat elutasítását kérik román civilek a bukaresti szaktárcától.
A vadmacskák megőrzése nem csak a múltunk tisztelete, hanem a jövőnk ígérete is.
Az éjszakai életmódot folytató vadmacskát választotta idén az év emlősének a Vadonleső program.
Rendkívüli ragadozóhal horgászati korlátozás lépett életbe a Velencei-tó teljes területén.
Annyira elszaporodtak az aranysakálok Magyarországon, hogy már a lakott területeken is felbukkanhatnak.
Különös magyar megfigyelés segítheti az aranysakál gyors terjeszkedésének megértését.
A hazai farkasállomány nagysága napjainkban sem lehet több 60-70 egyednél Magyarországon.
Folyamatos növekedést mutat a Magyarországra visszatelepülő szürke farkasok állománya.
A ragadozó atkák nagyszerű szolgálatot tehetnek a kertünkben, hiszen hasznosak és olcsók is!
Egy holland tartományban festéklövedékkel riaszthatják el az emberek közeléből a farkasokat.
Egyre több farkas él Ausztriában, és a következő években várhatóan tovább fog nőni a számuk.
Ezek a tippek tuti beválnak!
Az aranysakál elterjedésének okairól beszélt a MATE kutatója.
Alig ismerjük, pedig őshonos.
Van, aki örül a farkasoknak, van, aki nem.
Délkelet-Európára jellemző ragadozók honosodhattak meg az országban.
Erre még nem volt példa Magyarországon.
A hermelin lett az Év Emlőse.
Dél-kelet Ázsiából, Madagaszkárról és Amerikából érkeztek Európába.
Az ágazatra rálátó szakértők szerint még a tavalyinál is gyengébb idén a gabonakombájnok forgalma Magyarországon.
Mindenki a hőségre és az aszályra fókuszál, pedig tartós fagyok is fenyegetik Európát.
Május 19-én rendezi meg a Portfolio Csoport az Agrofood Konferenciát Kecskeméten.
Felpöröghetnek a késlekedő beruházások és élénkülhet a hitelezés is a szektorban - hangzott el az OTP sajtóreggelijén.
A magyar gazdák egy része inkább a kisebb traktorokat keresi, mind az új, mind a használt modellek népszerűek.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
