Állattenyésztés | 2025. március 1. 09:26
Fontos térkép készült a Kárpát-medencéről: ez sokakat érdekelhet
Idén januárban ismét megszervezték a hazánkban telelő ragadozó madarak éves számlálását.
2025. április 30. szerda Katalin, Kitti
Idén januárban ismét megszervezték a hazánkban telelő ragadozó madarak éves számlálását.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület jelentése szerint rekorddal zárult a 2024-es kerecsensólyom év Magyarországon.
22. alkalommal szervezi meg az Országos Sasszinkront, a hazánkban telelő ragadozómadarak éves számlálását 2025. január 17-20. között.
A neonikotinoidok problémája messze túlmutat a méhek védelmén, a baglyok tollában is kimutatták a szert.
Az ékfarkú halfarkas ritka hazánkban, rendkívül gyors és fordulékony, más madarakat támad meg a levegőben, hogy megszerezze zsákmányukat.
Idén bővült a költő békászó sas párok száma a Bükki Nemzeti Park működési területén.
A szakemberek szerint rekordszámú kékvércse-pár költött idén a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzetben.
Elkészült a telelő erdei fülesbaglyok 2024. évi országos lakossági felmérésének összesítése.
Idén januárban 21. alkalommal szervezték meg a hazánkban telelő sasok, sólymok és egyéb ragadozó madarak éves számlálását.
Erdei fülesbagoly kolónia költözött be Vas vármegyei egyik legkisebb településére.
Biztonságos oszlopokon, új magaslati kiülőpontok várják a Ráckevei Duna-ág ragadozómadarait.
Újabb európai uniós projekt segíti a kerecsensólymok védelmét az Észak-Alföldön.
A következő hétvégén immáron 20. alkalommal tartanak sasszámlálást Magyarországon.
Egyre kétségbeejtőbb helyzetben van a magyar halágazat, sok termelő válthat más, jövedelmezőbb tevékenységre.
Földkábellel a madarak védelméért.
Elpusztult 44 barna réti héja, 2 egerészölyv, 2 erdei pityer és 2 róka is.
18. alkalommal készült el a régió és Magyarország téli sastérképe.
A szakember szerint idén igen erős pocokfertőzés fenyegeti a földeket.
Hosszútávú megoldásra lenne szükség a falánk ragadozók ellen.
Súlyosan megsérülhetnek a madarak.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
Új kutatások célja, hogy a hiányzó információk révén jobban megértsük az ökoszisztémák változásainak globális hatásait.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.