A biogáz fenntartható, sokoldalú energiaforrás, amely csökkenti a környezeti terhelést és kiválthatja a fosszilis tüzelőanyagokat.
Az ökológiai lábnyomot gyakran globális hektárban (gha) mérik, amely egy olyan egység, amely figyelembe veszi a földterületek termelékenységét és a biokapacitást.
A Golf-áramlat akár már a következő évtizedekben leállhat, és az Észak-Atlanti-óceán áramlási rendszere (AMOC) összeomolhat.
A legtöbb élelmiszer előállítása üvegházhatású gázok kibocsátásával jár, amelyek hozzájárulnak az éghajlatváltozáshoz.
Ezek az apró, de jelentős változások nagy hatással lehetnek a mindennapjaira, illetve a szénlábnyomodra.
A karácsonyi fogyasztása átlagosan 513 kg CO2-egyenértékű kibocsátást eredményez, ez több mint 23-szorosa az átlagos napi 22 kg-os értéknek.
Olyan katalizátor fejlesztettek, amely két káros üvegházhatású gázt, a metánt és a szén-dioxidot képes értékes alapanyaggá alakítani.
Ahhoz, hogy a vállalatok meg tudjanak felelni az erdőirtásról szóló uniós jogszabálynak, a kötelezettségek teljesítését elhalasztanák.
Új adatok alapján elmondható, hogy a tengerek által elnyelt szén-dioxid mennyiségét eddig tévesen becsültük meg.
A megújulók terjedésének rekordéve is kevés a globális felmelegedés megállításához.
A komposztálás régóta ismert módszer, napjainkban pedig egyre nagyobb népszerűségnek örvend.
A folyamatért a kutatók elsősorban az elmúlt évtizedek szárazabb időjárását, valamint a cönológiai degradációt teszik felelőssé.
A jelenkori klímaváltozás és az élővilágot sújtó emberi hatások alapvetően akadályozzák az élővilág alkalmazkodását.
A talaj kulcsfontosságú szerepet tölt be a globális felmelegedéssel folytatott harcban.
A 21. század degradálódó, romló talajainak legújabb oltó „vakcinája” a légköri szén-dioxidból BSC-réteget – Biological Soil Crust – képző talajalgák
Egyre többen élnek Magyarországon is a szénmegkötő gazdálkodás nyújtotta előnyökkel.
A mezőgazdaság az egyik legfontosabb ágazatnak számít a globális széndioxid-megkötésében.
Az agráriumban is lépni kell a klímaváltozás ellen.
Meglepő dologra jöttek rá az idős tölgyfákkal kapcsolatban.
Ki ne szeretne rövid idő alatt kiváló minőségű komposztot kapni?
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
Új kutatások célja, hogy a hiányzó információk révén jobban megértsük az ökoszisztémák változásainak globális hatásait.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.