A francia pezsgőnek új kihívója akadt, mégpedig a feltörekvőben levő angol habzóborok.
Hullámokban érkező eső, tomboló lisztharmat és más kártevők is gondot okozhattak 2023-ban a szőlőültetvényeken.
A szakmabeliek úgy vélik, hogy az idei szüret után sokan felhagynak majd a szőlőtermesztéssel.
Kiváló minőségű az eddig betakarított borszőlő a villányi borvidéken, még ha a mennyiséget illetően nem is tökéletes minden.
A klímaváltozás miatt virágzik a mangótermesztés Olaszországban: Szicíliában több mint ezer hektáron termesztik.
Miközben a magyar borászok párás nyárral küzdöttek, a franciák nagy mennyiségben semmisítik meg a felesleges bort.
Van olyan térség, ahol kb. 20-30 százalékos terméskiesés várnak a magyar termelők.
A szőlőültetvények szerkezetátalakítására november 2. és 30. között lehet egyéni tervet benyújtani.
Nagy István: a magyar mezőgazdaságnak reagálnia kell a megváltozó külső körülményekre.
Komoly drágulásra nem számítanak a szőlő esetében, de az üzemanyag-drágulás és a munkaköltségek növekedése némileg változtathat az árakon.
Bár idén a hűvös tavasz és a csapadékos idő miatt később indult a természet, de a terméshozamot és a minőséget mindez nem befolyásolta.
Idén is folytatódik a kiemelt szüreti ellenőrzés a szőlőtermelők védelme érdekében.
Több komoly kihívással kell megküzdenie a magyar borágazatnak, kérdés, hogy sikerül-e.
Július 1-jével módosult a bortörvény, ezekre érdemes lesz odafigyelnie a magyar borászoknak.
Hihetetlen, de kártevő-pusztító kacsaraj védelmez egy dél-afrikai szőlőültetvényt.
Megállíthatatlanul drágulnak a termőföldek Magyarországon, a jelek szerint a közeljövőben nem várható az árak csökkenése.
Angliában és a világ más országaiban is terjeszkedne a Thorwald mezőgazdasági robotot kifejlesztő norvég vállalkozás.
Már benyújthatók a pályázatok szőlőültetvények telepítésére és szerkezetének átalakítására.
Vannak olyan területek Magyarországon, ahol a szőlőültetvények is kiszáradtak idén.
Elképesztően megváltoztak a fogyasztói szokások a borok tekintetében Magyarországon.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
Új kutatások célja, hogy a hiányzó információk révén jobban megértsük az ökoszisztémák változásainak globális hatásait.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.