Elindult a hazai étkezési célú szőlő szezonja: ki nem találnád,miért éri meg fogyasztani ezt a gyümölcsöt!
Egyre nagyobb a dióültetvények és a bodzások területe Magyarországon, míg az almáé és az őszibaracké egyre fogy.
Mintegy 32 ezer hektárral bővült szántóterület Magyarországon a tavalyi évhez képest.
Az új intézkedéscsomag a magyar szőlőtermesztők és borászatok munkáját fogja segíteni.
Jelentős mértékű változás figyelhető meg a mezőgazdasági művelés alá vont területek méretében az elmúlt 12 évben.
Az elmúlt 120 év legszárazabb szüretkezdete az idei.
Rengeteg a kérdőjel az idei szőlőtermés körül.
A teljes potenciál alatt maradt az olasz körtetermelés.
Több lehetőség is van a szőlőben az öntözésére és öntözésvezérlésére.
Bővített szüreti ellenőrzés jön.
Ennek a szőlőtulajdonosok nem fognak örülni.
Véget ér a jó világ a gyümölcsösök madárkártevői számára?
Komoly hidegbetörés sújtotta a francia gyümölcs- és szőlőültetvényeket.
Megújuló támogatási és szabályozási környezet segíti a hazai borászatot.
Frissítette a Nébih a szőlőiskolai szaporítások adatbázisait.
A szőlőmetszés gépesítésén dolgozik az Innovitech Kft.
Évek óta csökken a magyarországi szőlőterületek mérete.
Így kell előkészíteni a szőlő ültetési anyagát.
Hasznos tudnivalók az őszi telepítéshez.
Az elmúlt harminc év nem volt kegyes ehhez a gyümölcshöz.
Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
Bevethető háziszer, ha ledarálunk néhány chilit és fokhagymát, majd permetszert készítünk belőlük.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
