A módosítás az alábbi változásokra irányul:

Pontosításra került az „ültetvény használója” fogalommeghatározás, amely több speciális esettel egészült ki (szerződéssel történő igazolás, vélelmezett örökös, jegyző által kiállított hatósági bizonyítvány alapján történő ültetvény használat igazolás). A kiegészítés meghatározza, hogy kit kell ültetvényhasználónak tekinteni a folyamatban lévő földhasználati és hagyatéki eljárások során. Földhasználati hatósági eljárás vagy hagyatéki eljárás elhúzódása miatt, különösen a szürettel kapcsolatos eljárások (pl. szüreti bejegyzés, származási bizonyítvány kiállítása) érdekében szükséges a folyamatban lévő eljárások esetére is meghatározni az ültetvényhasználó fogalmát. A folyamatban lévő földhasználati, illetve hagyatéki eljárás idején is művelni kell a szőlőültetvényt. Az ültetvényhasználónak be kell jelentenie az ültetvényhasználatot, amelynek jogszerűségét csak az eljárás befejeződésével kiállított földhasználati lap igazolja - írja a NAK.

Fontos változás jött júliustól: ez rengeteg magyar borászt érint

Július 1-jével megváltozott a hegyközségekről szóló törvény több rendelkezése is.

Pontosítja a termőhelyi kataszterből történő törlésre irányuló kérelem megadásának vagy megtagadásának feltételeit: továbbra is szükséges a hegyközség hozzájárulása egy földterület termőhelyi kataszterből való törléséhez, ugyanakkor főszabályként a hozzájárulást akkor adják meg, ha az érintett földterületen és annak határától mért háromszáz méteres távolságon belül eső ingatlan területén a hegybíró, a törlésre irányuló kérelem benyújtásának időpontját megelőző tíz borpiaci évben, termő szőlőültetvényt vagy hatályos üzemengedéllyel rendelkező borászati üzemet nem tartott nyilván. A főszabálytól a hegyközségek eltérhetnek, ha a helyi adottságokra alapozva a hegyközségi rendtartásban meghatározzák azokat a szabályokat, amelyek a hozzájárulás megadására vagy megtagadására vonatkoznak.

Pontosítja az ültetvény telepítés és kivágás tényének bejelentését, amelyre 15 nap határidőt ad. A hegybírók számára pedig a korábbinál hosszabb időkeretet - 120 helyett 240 napot - ad az ültetvénytelepítés ellenőrzésére, annak érdekében, hogy az őszi telepítések esetében is eredményesen (vegetációs időszakban) le lehessen folytatni a helyszíni ellenőrzést.

Változások kellenek a magyar borágazatban: így lehetnek sikeresek a termelők

A hazai borágazatban is elengedhetetlen a fejlesztés, korszerűsítés és az automatizálás.

Rendezi az osztatlan közös tulajdon esetén a tulajdonosok telepítési engedély iránti kérelemhez hozzájáruló nyilatkozatának megszerzésére vonatkozó előírást azzal, hogy szabályozza, mely esetekben kell a hozzájáruló nyilatkozat iránti kérelmet kézbesítettnek és a hozzájárulást megadottnak tekinteni.

Pontosítja a művelési kötelezettség elmulasztása esetén a szőlőültetvény kivágásának a növénytermesztési hatóság részéről történő elrendelésének szabályait.

Egyértelműsíti, hogy a nem közfogyasztásra, hanem alapanyagként történő forgalomba hozatalra szánt borászati termék üzemen kívül, az alapanyagként történő felhasználást végző telephelyén is tárolható. Közfogyasztásra történő forgalomba hozatalra szánt borászati termék viszont kizárólag borászati üzemben tárolható.

Pontosítja a borászati termék közfogyasztásra történő forgalomba hozatalának vagy Magyarország területéről való kivitelének feltételeit, így többek között azt, hogy mely esetekben szükséges a borászati hatóság által tételenként kiadott forgalomba hozatali azonosító megléte, illetve mely esetekben nem kell alkalmazni meghatározott analitikai vagy érzékszervi előírásoknak való megfelelést (ld. szőlőmust, szőlőmustsűrítmény, finomított mustsűrítmény, borecet, nem borászati célra szánt borászati termék).

Nagy kihívások előtt a magyar borászok: így segítenék az ágazat szereplőit

Az egyablakos ügyintézés a HNT által felügyelt informatikai rendszeren keresztül, a hegybírók közreműködésével valósul meg.

Megteremti annak lehetőségét, hogy adott évi szüret vonatkozásában az évjárat jellegének alakulásától függően a maximális hozam növelése esetén, amelyről a földrajzi árujelző tekintetében illetékes hegyközségi szervezet dönt, a magasabb hozamú szőlőültetvényből származó szőlőből földrajzi árujelzővel rendelkező (OEM/OFJ) borászati termék legyen előállítható, így:

• az oltalom alatt álló földrajzi jelöléssel ellátott (OFJ) borok esetében a maximális terméshozamot 22 t/ha szőlőben vagy 160 hl/ha seprős újborban;
• oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott (OEM) borok esetében 14 t/ha szőlőben és 100 hl/ha seprős újborban állapítja meg.
• A HNT által készített szüretelt szőlő mennyiségére és cukortartalmára vonatkozó ellenőrzési terv elkészítési határidejét május 31. napjára változtatja. Az ellenőrzési terv elkészítésénél meghatározó adat az ültetvények várható termésmennyiségének előzetes felmérése, valamint a területek kijelölése az ellenőrzésre, amelyet április után, a szőlő állapotának felmérését követően lehetséges elvégezni.