Panyi Miklós szerint a borászati ágazatban kiváló szakemberek dolgoznak, akikben „pezseg a tenni vágyás”. Az államtitkár elmondta, hogy az elmúlt másfél évtizedben támogatták a szerkezet-átalakítást, a borászati, valamint az innovációt célzó beruházásokat, aminek célja a legújabb technológiák alkalmazásának elősegítése, új piacok, fogyasztók elérése és a hatékonyság növelése.

Panyi Miklós beszélt arról is, hogy a pezsgőágazat jövője, állapota nem csak a benne élőket, az azzal közvetlenül foglalkozókat érinti, hanem kihatással van a magyar vidékre, a gazdaságra, vendéglátásra, turizmusra, hatással van a helyi közösség állapotára, egyben az országimázsra is.

Az államtitkár kitért arra is, hogy Magyarországon az utóbbi időszakban fokozatosan növekszik a pezsgő iránti érdeklődés, mert a hazai termelők kiváló minőségű pezsgőket kínálnak, és egyre több borászat indult el „a buborékok irányába”. Nagy kihívásnak nevezte a megfelelést a globális trendeknek és a helyi elvárásoknak, a kitörési pontok keresését, az innovációt, az alkalmazkodást az olykor drámai változásokhoz, ezért véleménye szerint csak az értékes, erős márkák képesek megállni a helyüket.

Frittmann János, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke közölte, hogy évente 200 ezer hektoliter pezsgőt állítanak elő Magyarországon, amely ezzel a világ 10-11. legnagyobb pezsgőgyártója. A szakember felhívta a figyelmet arra, hogy a pezsgő piaca dinamikusan fejlődik, ugyanakkor a folyamatos innováció elkerülhetetlen a gyorsan változó fogyasztói igények miatt.

A piac diktál, nem a borászoknak kell megmondani, mit szeretne inni a fogyasztó

- fogalmazott Frittmann János.

Rókusfalvy Pál nemzeti bormarketingért felelős kormánybiztos kiemelte: a vásárlók elsősorban íz, márka és ár alapján választanak pezsgőt, amit a fiatalok is rendszeresen fogyasztanak. Egy globális kutatás alapján az emberek már nem csak különleges alkalmakkor, hanem a hétköznapokban, ételekhez párosítva is fogyasztják azt. A koktélkultúra felfutása és az új típusok kipróbálása fokozza a pezsgőfogyasztást - mondta.

Itt a csúf igazság: komoly terhet kaptak a nyakukba a magyar borászok

A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa szerint jelentős költségnövekedést okozott a magyar borászoknak az EPR és a DRS rendszerek bevezetése.

Gúzsba kötik a szabályok és a költségek a magyar borászatokat

Továbbra is inkább szkeptikus a kötelező visszaváltási rendszerrel szemben a magyar borágazat.