Az aratás utáni maradványbontástól a tavaszi lombkezelésig egyetlen, összefüggő technológia. Az alapokat már ősszel lerakjuk.
A szárazföldi növények többsége képes valamilyen mikorrhiza-kapcsolatra, de nem mindegyik.
Aki vásárolt már virágföldet, palántaföldet vagy különféle ültetőközeget biztosan találkozott a perlit apró, fehér szemcséivel.
A föld alatt egy nagyon régi rendszer működik, hiszen mikroorganizmusok milliárdjai dolgoznak a növények gyökerei körül.
Öt éve Svájcban elkezdtek egy a különleges kísérletet, melynek eredményeit most publikálták.
Magyarország mezőgazdasági területeinek jelentős részén találkozhatunk savanyú talajokkal: becslések szerint mintegy 2,2 millió hektárt érint ez a probléma. A talaj kémhatását alapvetően a talajképző kőzet tulajdonságai és a kilúgzás mértéke határozzák meg, amelyre a termőhelyi adottságok és az időjárási körülmények egyaránt hatással vannak.
Az egyre szélsőségesebb időjárás a repcetermesztőket is komoly kihívások elé állítja, ezért a sikeres állomány megalapozása már jóval a vetés előtt elkezdődik.
Néhány egyszerű szabály betartásával egész nyáron egészségesen működhet a komposztáló, amely értékes tápanyagokkal gazdagítja a kert talaját.
A hagyományos mezőgazdasági termelést a fenntartható, talajmegújító módszereknek kell felváltania itthon.
A gabona betakarítása utáni tápanyagutánpótlás egyik legfontosabb feladata a szármaradványok megfelelő kezelése.
Az istállótrágya ma is a talaj egyik legjobb természetes tápanyagforrása lehetne, csak egyre nehezebb hozzájutni.
Tudatos kertészeti praktikákkal, és a megfelelő gondoskodással jelentősen meghosszabbíthatjuk mind a dísz, mind a haszonnövényeink életét.
Ezek a jelenségek legtöbbször nem betegségek következményei, hanem a növényeket érő stressz, tápanyaghiány vagy helytelen termesztési technológia eredményei.
Nem mindegy, hogy milyen talajban van a növényünk, a bőséges mennyiségű zöldséghez ugyanis nem árt néhány dologgal tisztában lenni.
Egy nemrég megjelent magyar kutatás azt vizsgálta, elfogadnák-e az emberek, hogy emberi eredetű tápanyagok kerüljenek vissza a mezőgazdaságba.
Házilag is lehet jó minőségű közeget készíteni a növények számára, de nincs egyetlen univerzális recept.
A kiskerti gazdálkodás egyik legnagyobb kihívása nem a kártevők elleni harc vagy a gyomlálás, hanem az életerő fenntartása a talajban.
Évente több tízezer forintnyi tápanyagot hagyunk a földön hektáronként – és észre sem vesszük, vagy nem is akarjuk. Umenhoffer Péter cikke az Agrárszektor Metszet rovatában.
A termésbiztonság és a nagy hozam alapja a jól kivitelezett alaptrágyázás. Tavaszi vetésű kultúráinkban a nitrogénpótlást megelőzi a foszfor és a kálium együttes kijuttatása, amennyiben arra ősszel még nem került sor.
A talaj víz- és tápanyag-gazdálkodása alapvetően a szervesanyag-tartalomtól és a szerkezettől függ.
A környezetbe kerülő ösztrogénterhelés mintegy 90%-a az állattenyésztésből származik.
Bár sokan ilyenkor azonnal rovarirtóért nyúlnak, nem feltétlenül kell vegyszerekkel felvenni a harcot a büdösbogarak ellen.
Vészhelyzetben a magyar cukorágazat, és ez a termelőket, a feldolgozókat és a fogyasztókat egyaránt érinti.
A nappalok továbbra is kellemesen melegek lehetnek, miközben a reggeli órákban már jóval hűvösebb időre kell készülniük a horgászoknak.
2025-ben mintegy 27,6 ezer tonna szilvát takarítottak be Magyarországon, ám a becslések szerint az idei évben nagyobb lesz a termés.
