Állattenyésztés | 2021. április 16. 09:45
Gigaberuházás Borsodban: óriási halfarmot hoznának létre az ország északi részén
Évi 400 tonnás hozamot produkálna a tarcali harcsanevelő.
2026. április 28. kedd Valéria
Évi 400 tonnás hozamot produkálna a tarcali harcsanevelő.
Ez igazi szenzáció.
A jogszabály kilenc magyar kutyafajtát érint.
Veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajta lett az akhal-teke ősi lófajta.
Ez sokakat érinthet.
Állatkertekben nevelt európai bölényeket engedtek szabadon a bolgár vadonban.
Kiemelkedően sikeres a Szent István Egyetem ürgetenyésztési programja.
Senkinek sem elérhetetlen egy alpaka farm.
A szarvasmarha- és a kiskérődző-ágazat szenvedi meg a legjobban a járványt.
Győrffy Balázs Zászlós Tiborral elemezte a helyzetet.
2021 decemberében dönt róla az UNESCO.
Itt a járvány újabb áldozata.
Minőségi vöröshúst kaphatunk, minimális energiabefektetéssel.
Milliókról van szó.
A szakminisztérium támogatja a génmegőrzést és a génhasznosítást.
Ha tudja, mik az adottságai és mi a cél, már semmi nem áll az útjában
Pánikhangulat a húsmarha-tenyésztés és a marhahúsfogyasztás körül.
Támogatásban részesülhetnek a haszongalamb-tartók.
A kérelmet a 2019. szeptember 1-20. időszakban lehet majd benyújtani.
Ha feltárunk egy génmúködést, az innovációnak számíthat?
Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A megunt hobbiállatokat sokan szélnek eresztik, de bele se gondolnak, mit okoznak ezzel.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
