Új kutatások célja, hogy a hiányzó információk révén jobban megértsük az ökoszisztémák változásainak globális hatásait.
A véletlen ütközések miatt növekvő űrtörmelék mennyiségét a tudósok 8-9 ezer tonnára becsülik az elmúlt években.
Gyapjas egereket hoztak létre a kutatók, amelyek jobban bírják a hideget, és bizonyíthatják a genetikai eljárások sikerességét.
A legutóbbi jégkorszak körülbelül 11 700 évvel ezelőtt ért véget, a követekező pedig 11 ezer év múlva következne be.
A modern madarak testfelépítése a késő jura korszakban alakult ki, 20 millió évvel korábban, mint ahogyan azt a múltban ismerték.
Akár a Földet is eltalálhatja egy újonnan felfedezett aszteroida 2032-ben, de erre egyelőre még nagyon kicsi az esély.
Tenyésztőketrecekből szöktek ki az idegenhonos fajok az Adriai-tengeren Horvátországban.
2018-ra a tengeri és édesvízi ökoszisztémákban több mint 114 vízi fajban találtak mikroműanyagokat.
Az Antarktisz jövőjéért aggódó tudósok sürgős cselekvésre szólítanak fel, melyről Ausztráliában tárgyaltak.
Ausztrál tudósok bizonyítékot találtak arra, hogy a Mars valószínűleg lakható lehetett.
Környezetvédők és tudósok klímaminisztérium felállítását javasolják Ausztriában.
A felfedezés óriási jelentőséggel bírhat a jövő növénytermesztése és élelmiszeripara számára.
A tudósok régóta figyelmeztetnek, ugyanis elmondásuk szerint a kórokozó akár a gyümölcs teljes készletét kipusztíthatja.
Állati sejtek tenyésztésével, laboratóriumi környezetben állítják elő a terméket.
Az áldozat nem érintkezett baromfival vagy más állatokkal korábban és több alapbetegségben is szenvedett.
A kutatók rájöttek, hogyan lehetne szabályozni a borsó virágzásának és a termések kifejlődésének idejét.
Az új génszerkesztési technikák (NGT-k) páratlan pontosságot kínálnak a növények genetikai állományának módosításában, és a mezőgazdasági gyakorlat forradalmasítását ígérik.
A WHO aggódik, hogy az újra terjedőben levő madárinfluenza már az emberre is veszélyt jelenthet.
Ősszel elkészült a Pannon régió növényfajainak jellegeit és tulajdonságait összegző adatbázis.
A tudósok szerint lehetséges, hogy létrejöjjön a kommunikáció az emberek és növények között.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
Új kutatások célja, hogy a hiányzó információk révén jobban megértsük az ökoszisztémák változásainak globális hatásait.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.