Fenntarthatóság | 2026. január 21. 19:31
Nem mindegy, mit csinálsz a lehullott hóval: mutatjuk a trükköt
Mit tehetünk hólapátolás közben, hogy csökkentsük egy eljövendő száraz időszak káros hatásait?
2026. április 28. kedd Valéria
Mit tehetünk hólapátolás közben, hogy csökkentsük egy eljövendő száraz időszak káros hatásait?
Iráni tudósok egy olyan technológiát fejlesztettek ki, amivel takarmánnyá lehet alakítani a baromfitollakat.
Ürge-Vorsatz Diána: a Golf-áramlat és az éghajlatváltozás térdre kényszerítheti Európát
Napjainkban az állattenyésztést gyakran okolják az éghajlatváltozással összefüggésben és számos más globális probléma fő okozójaként nevesítik az ágazatot.
A szakértők szerint a faj megjelenése itt rámutat, hogy a klímaváltozás egyre inkább alakítja az ökoszisztéma megjelenését és összetételét.
Új kutatások célja, hogy a hiányzó információk révén jobban megértsük az ökoszisztémák változásainak globális hatásait.
A véletlen ütközések miatt növekvő űrtörmelék mennyiségét a tudósok 8-9 ezer tonnára becsülik az elmúlt években.
Gyapjas egereket hoztak létre a kutatók, amelyek jobban bírják a hideget, és bizonyíthatják a genetikai eljárások sikerességét.
A legutóbbi jégkorszak körülbelül 11 700 évvel ezelőtt ért véget, a követekező pedig 11 ezer év múlva következne be.
A modern madarak testfelépítése a késő jura korszakban alakult ki, 20 millió évvel korábban, mint ahogyan azt a múltban ismerték.
Akár a Földet is eltalálhatja egy újonnan felfedezett aszteroida 2032-ben, de erre egyelőre még nagyon kicsi az esély.
Tenyésztőketrecekből szöktek ki az idegenhonos fajok az Adriai-tengeren Horvátországban.
2018-ra a tengeri és édesvízi ökoszisztémákban több mint 114 vízi fajban találtak mikroműanyagokat.
Az Antarktisz jövőjéért aggódó tudósok sürgős cselekvésre szólítanak fel, melyről Ausztráliában tárgyaltak.
Ausztrál tudósok bizonyítékot találtak arra, hogy a Mars valószínűleg lakható lehetett.
Környezetvédők és tudósok klímaminisztérium felállítását javasolják Ausztriában.
A felfedezés óriási jelentőséggel bírhat a jövő növénytermesztése és élelmiszeripara számára.
A tudósok régóta figyelmeztetnek, ugyanis elmondásuk szerint a kórokozó akár a gyümölcs teljes készletét kipusztíthatja.
Állati sejtek tenyésztésével, laboratóriumi környezetben állítják elő a terméket.
Az áldozat nem érintkezett baromfival vagy más állatokkal korábban és több alapbetegségben is szenvedett.
Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A megunt hobbiállatokat sokan szélnek eresztik, de bele se gondolnak, mit okoznak ezzel.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
