Óriási felfedezés, egy százhúszmillió éves kínai madárkövület tanúskodik a növények evolúciójáról.
Ismét egy olyan dolog derült ki a növényekről, amelyet korábban csak az embereknél és az állatoknál tapasztalhattunk.
Egy kutatóintézet tudósai olyan mikrobákat találtak, amelyek hidegben is megemésztik a műanyagot.
A kutatók már vizsgálják, hogyan lehetne robotokat is felhasználni a folyamat során.
A növények emlékezőképességének molekuláris hátterét vizsgálták a Debreceni Egyetem kutatói.
A hirtelen fellobbanó tüzek óriási károkat tudnak okozni a gazdáknak.
Ez rengeteg tudományos kutatást megváltoztathat.
Egy átlagos teafilterben több száz élőlény nyomai mutathatók ki.
A barlangkutatók erre a felfedezésre biztos nem számítottak.
Az emberi tevékenység növelheti a szélsőséges csapadékesemények számát.
Fordulóponthoz érkezhetett a boróka és a tuja kártevői elleni védekezés.
Először sikerült növényt termeszteni ilyen talajon.
Mennyire fontos a szén-dioxid-trágyázás?
A madárfajok majdnem felének csökken az egyedszáma.
2050-re alapjaiban változhat meg a növénytermesztés Hollandiában.
Hipoallergén almafajtákat állítottak elő Németországban.
Számos madárfaj csaknem egy hónappal korábban fészkel, mint száz éve.
Véget érhet a hagyományos műtrágyák kora?
Az elmúlt 120 évben harmadával csökkent a fagyos napok száma Magyarországon.
Már az erdei szamóca aromája is előállítható mesterségesen.
A gyökérzöldségek nemcsak rendkívül táplálóak, de a konyhában is sokoldalúan felhasználhatók.
Ha néhány dologra odafigyelünk, sok hibát elkerülhetünk, amiért hálásak lesznek a növények is.
2025 augusztusában a magyar gazdák 22,7 százalékkal több traktort vettek, mint egy évvel korábban.
Korábban a magyar búza kiválónak számított, ma azonban a hazai termés döntő része már csak a kommersz kategóriába esik.
2025-ben lesz tizenegyedik éve, hogy a siófoki Portfolio Agrárszektor Konferencián kiosztjuk a Portfolio Agrárdíjakat.
