A tudósok szerint lehetséges, hogy létrejöjjön a kommunikáció az emberek és növények között.
Óriási felfedezés, egy százhúszmillió éves kínai madárkövület tanúskodik a növények evolúciójáról.
Ismét egy olyan dolog derült ki a növényekről, amelyet korábban csak az embereknél és az állatoknál tapasztalhattunk.
Egy kutatóintézet tudósai olyan mikrobákat találtak, amelyek hidegben is megemésztik a műanyagot.
A kutatók már vizsgálják, hogyan lehetne robotokat is felhasználni a folyamat során.
A növények emlékezőképességének molekuláris hátterét vizsgálták a Debreceni Egyetem kutatói.
A hirtelen fellobbanó tüzek óriási károkat tudnak okozni a gazdáknak.
Ez rengeteg tudományos kutatást megváltoztathat.
Egy átlagos teafilterben több száz élőlény nyomai mutathatók ki.
A barlangkutatók erre a felfedezésre biztos nem számítottak.
Az emberi tevékenység növelheti a szélsőséges csapadékesemények számát.
Fordulóponthoz érkezhetett a boróka és a tuja kártevői elleni védekezés.
Először sikerült növényt termeszteni ilyen talajon.
Mennyire fontos a szén-dioxid-trágyázás?
A madárfajok majdnem felének csökken az egyedszáma.
2050-re alapjaiban változhat meg a növénytermesztés Hollandiában.
Hipoallergén almafajtákat állítottak elő Németországban.
Számos madárfaj csaknem egy hónappal korábban fészkel, mint száz éve.
Véget érhet a hagyományos műtrágyák kora?
Az elmúlt 120 évben harmadával csökkent a fagyos napok száma Magyarországon.
Több gazda keresi az alternatív tápanyag-utánpótlást szolgáló készítményeket – mutatjuk, mit kell tudni róluk.
Az Európai Unió baromfiimportja 11 százalékkal nőtt, a behozatal döntő része Brazíliából, Ukrajnából, az Egyesült Királyságból és Thaiföldről származott.
Az utóbbi hónapokban már Burgenlandban is felbukkant a myxomatózis, amely az üregi, házi és immár a mezei nyulakat is súlyosan érinti.
Figyelmeztetnek a szakértők: nem mindegy, mit mivel keverünk a reggeli turmixban.
Egy Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei gazdaságban igazolta a vírus jelenlétét a Nébih.
