Szombaton megszületett Észtország első klónozott csikója, a kisállat többéves szakmai munka nyomán jött világra.
A szakértők szerint a faj megjelenése itt rámutat, hogy a klímaváltozás egyre inkább alakítja az ökoszisztéma megjelenését és összetételét.
Spanyol kutatók intelligens címkéje forradalmasíthatja az élelmiszerek nyomon követését.
A véletlen ütközések miatt növekvő űrtörmelék mennyiségét a tudósok 8-9 ezer tonnára becsülik az elmúlt években.
Gyapjas egereket hoztak létre a kutatók, amelyek jobban bírják a hideget, és bizonyíthatják a genetikai eljárások sikerességét.
A modern madarak testfelépítése a késő jura korszakban alakult ki, 20 millió évvel korábban, mint ahogyan azt a múltban ismerték.
Az Antarktisz jövőjéért aggódó tudósok sürgős cselekvésre szólítanak fel, melyről Ausztráliában tárgyaltak.
Környezetvédők és tudósok klímaminisztérium felállítását javasolják Ausztriában.
A barlangkutatók erre a felfedezésre biztos nem számítottak.
Hihetetlen.
Az új fajt Cretolixon alatumnak nevezték el.
Így állítanák talpra a természetet a kutatók.
Mindössze ennyit kellene tenni hozzá.
Konferenciát rendeztek a vízgazdálkodásról
Most már tudjuk, milyen volt az íze.
A bogarakat egy indonéz esőerdőben találták.
Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
Bevethető háziszer, ha ledarálunk néhány chilit és fokhagymát, majd permetszert készítünk belőlük.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
