Cikksorozatunk második részében a Bikavér és a Csillag hazájába látogatunk.
Eddig csak az erdős területeken jelentek meg, idén már a városokban is tömegesen elszaporodtak a repülő rovarok.
Magyar kutatók megtalálták az okát, miért van több sikló a városias tóparti településeken.
A Horizon Europe program egyik küldetésének célja, hogy 2030-ig száz európai város váljon teljesen klímasemlegessé.
A városi parkok javítják a levegő minőségét és élhetőbbé teszik a környezetet.
A Meteorológiai szolgálat szerint 1901 óta az egész országban nőtt a nyári hűtési energiaigény.
Mobil kert, veteményes a tetőn: terjed a közösségi kertészet és a közösségi kertek a városokban.
Gyökeresen átalakítja a városiasodás az élőhelyeket magyar kutatók vizsgálata szerint.
Több ponton is bejuthatnak a városba.
Egyre méretesebbek lesznek a városban élő állatok.
Többeket még a reggeli harangszó és a kakaskukorékolás is zavar.
Elképesztő, mivel hívják fel a figyelmet a beporzók fontosságára.
Meglepő dologra derült fény.
Kiderült, hogy természetes porszűrők.
A városi vadvilág alkalmzkodott az ember életmódjához.
Egy alternatíva a mezőgazdaságnak.
Brutális kánikulák közelednek.
A csapdákkal nem sikerült befogni az állatot.
Civilizációs ártalom
A város már nem érti a vidéket
Sokan várnak a takarmánykeverő-kiosztó gépek beszerzésével, de vannak olyanok is, akik visszaadták az elnyert pályázatot.
A kész olaj minőségét nemcsak az alapanyag határozza meg, hanem az is fontos, hogy milyen módszerrel választják el az olajat a növényi szövetektől.
A szakértők szerint a magyar búzatermesztésnek a mennyiségek termelése helyett inkább a minőségre kellene koncentrálnia.
A magyar agrárium előtt álló egyik legfontosabb kérdés, hogy miként lehet átadni a gazdaságokat a következő generációnak.
Komoly változások előtt áll a magyar mezőgazdaság, miközben az idei évben óriási veszteséggel számolhat az ágazat.
