A magyarok körében is hódít az új őrület: egyre több ilyen kert van itthon

A magyarok körében is hódít az új őrület: egyre több ilyen kert van itthon

Szászi Zoltán
A városi zöld projektek kapcsán gyakran zöld építészetre szoktunk gondolni. Azonban kis, emberi léptékű, városi kertészeti projektek a világ minden táján ugyanúgy pozitív eredményeket mutatnak. Amikor a helyi lakosság, civil szervezetek, agrárszakma és vállalkozások összefognak, hogy kertészettel, városi mezőgazdasággal javítsanak a környezetükön, akkor helyi sikerek sorozatával járulnak hozzá a közösség egészségéhez, fenntarthatóságához, és a városi gazdálkodás új módjainak kifejlesztéséhez.

Közeleg a tavasz meghatározó agrárgazdasági eseménye: Agrárium 2024 konferencia, március 19., Kecskemét

Előad többek között Nagy István, Kulik Zoltán, Andréka Tamás, Győrffy Balázs, Éder Tamás, Hadászi László, Ruck János, és még sokan mások.

Kistermelőknek, őstermekőknek és fiatal gazdáknak 50% kedvezményt biztosítunk!

NAK szaktanácsadók és kamarai tagok pedig 35% kedvezményben részesülhetnek!

A városi zöldítés manapság egyre felkapottabb trend világszerte. Erről a leggyakrabban futurisztius, zöld növényfalakkal fedett, elegáns felhőkarcolók jutnak eszünkbe. Pont ilyesmik épülnek is ma egymás után Európában. A Euronews nemrég arról adott hírt, hogy legutóbb a hollandiai Utrechtben jelentették be, hogy Wonderwoods („Csodaerdő”) néven egy új zöld lakótömb és egyben többezer fát felsorakoztató vertikális, városi erdő készül a díjnyertes olasz építész, Stefano Boeri tervezésében. A zöld toronyház tízezer növénynek, köztük háromszáz fának fog otthont adni. Az épület egyenesen egyfajta városi erdészeti projekt, mert a függőleges zöld falak összesen egy hektárnyi erdőt fognak kiadni a város közepén, évente negyvenegy tonna oxigént termelve, felszívva hatalmas mennyiségű szén-dioxidot, port, csökkentve a városi zajszennyezést, és a hőmérsékletet is.

Azonban a kolosszális zöldítési beruházások mellett kis léptékű, a városi lakosságot bevonó, újító zöldítési és kertészeti programok is évek óta terjedőben vannak. Június elején eredeti akcióval hívta fel a zöldítésre a figyelmet a belgiumi Antwerpen vezetősége. Növényekkel teleültetett és zöld falakkal megrakott villamost, egyfajta mobil kertet helyeztek üzembe. Az antwerpeni egyes villamos vonala csak egy napra lett mozgó kertté átformálva, azonban az akció a város zöldítési projektjének promócióját szolgálja.

Esztétika és fenntarthatóság

Antwerpen Buurt in Bloei („virágzó negyed”) zöldítési programja a helyi lakosság körében népszerűsíti a közösségi kertészetet. A program részeként a városvezetés a programba jelentkező lakosok házán ingyenesen alakít ki homlokzati kerteket, sőt, pénzügyi támogatást is ajánl esővíz-felfogó tározók beszerzésére a kiskertek locsolásához. Az Euronews beszámolója szerint a program részeként tavaly Antwerpenben kétszáz lakóház homlokzatán alakítottak ki fali kertet, százhetven új fás területet alakítottak ki és száz növényfüzért helyeztek fel. Ha egy lakóház jelentkezik a programba, az önkormányzat oldja meg a burkolat felszedését, virágföld elhelyezését és a növények kiültetését, a lakók dolga az, hogy a kialakított kerteket gondozzák.

Hasonló programok már Magyarországon is indultak. A Kortárs Építészeti Központ 2010 óta foglalkozik a közösségi kertészet hazai meghonosításával. Tavaly szeptemberben pedig Újbuda önkormányzata alakított át 1124 négyzetméter betonnal fedett területet közösségi tankertté. Idén év elején Budapesten a fővárosi önkormányzat hirdetett pályázatot, amiben hárommillió forintot is lehetett nyerni a társasházak belső udvarainak zöldítésére. Ma Magyarország-szerte több tucat közösségi kert működik. Ezek a városi kertészeti, zöldítési projektek sokat segítenek csökkenteni az urbánus környezetben a hőmérsékletet is. Az ELTE TTK Meteorológiai Tanszékének adataiból 2021-ben derült ki, hogy Budapest belvárosának hőmérséklete a nyári hónapokban akár 10°C-al is melegebb lehet, mint a zöldebb kertvárosi területeké. Ez az úgynevezett városi hősziget-hatás eredménye, amivel a világ minden nagyvárosa küzd: A mesterséges, épített környezet, ami felszívja a hőt, a forgalom, a zöld területek hiánya miatt a beépített urbánus területeken egész évben magasabb a hőmérséklet, ami különösen nyáron okoz problémát, fokozva a klímaváltozás miatti problémákat.

Egészség és élelmiszerbiztonság

Ma a nyugati országokban a közösségi kertészkedés nem csak hobbi, hanem egészen komoly szakmai háttere van a helyi közösségekre gyakorolt hatásának. Egy idén májusban a Current Developments in Nutrition tudományos lapban megjelent tanulmány szerint a közösségi zöldségkertek javítják a kertészkedésben résztvevő lakosok étrendjét és szezonális zöldség- és gyümölcsfogyasztási szokásait. Azonban komoly pszichológiai eredményei is vannak ezeknek a projekteknek, a résztvevők között jóval magasabb elégedettségről, büszkeségről számoltak be, a közösségi kertekben való zöldség- és gyümölcstermesztés javított az önbizalmukon, és még az ízlésüket is befolyásolta, jóval nagyobb arányban lettek hajlandóak új ételek kipróbálására, több zöldség fogyasztására.

A közösségi kertészkedési projektek azonban nem csak a helyi lakosokat kötik le. Az Egyesült Államokban az Illinois-i Egyetem mezőgazdasági szaktanácsadó szolgálata tavaly arról számolt be, hogy a helyi önkénteseket, cégeket és karitatív szervezeteket bevonó kertészeti programjaik nagyban hozzájárultak a régió élelmiszerbiztonságához. Az egyetem társadalmi programjában az agronómus szakemberek hozzák az eszközöket, alapanyagokat, és főleg a szakmai tudást egy sor közösségi kertbe, amik helyi vállalkozásokkal együttműködve termelnek zöldségeket helyi ételbankoknak. Ebbe természetesen szponzorokat is bevonnak, illetve például középiskolás diákokat, akik itt önkéntes munka közben tanulhatnak a kertészetről. Az ételbankok így a régió élelmiszerbiztonságán is tudnak segíteni, csökkentve a minőségi éhezést a rászorulók között.

Ilyen, gazdálkodókat, helyi vállalkozásokat és lakosságot bevonó közösségi gazdálkodási projektek Európában is vannak. Párizsban például 2016-ban indult a Parisculteurs program, ami azért jött létre, hogy visszahozza a városba a történelmileg hosszú hagyományokkal rendelkező helyi kertészetet. A program alapító leveléhez több, mint nyolcvan partner csatlakozott. A Parisculteurs folyamatosan keresi a városban azokat az önkormányzati, vagy partner szervezetek által birtokolt helyeket, ahol valamilyen gazdálkodási tevékenységet lehetne indítani. Ezek lehetnek talpalatnyi földdarabok, üres telkek, parkolók vagy akár háztetők. Ezekre aztán tendereket írnak ki, amiken helyi vállalkozások, nonprofit szervezetek, startupok indulhatnak ötleteikkel, hogy kertészeti hasznosításba vonják őket. A projektek egészen váltakozóak, vannak itt lakossági, rekreációs-szabadidős kertészeti projektek, hagyományos kistermelő vállalkozások, közösségi kertészeti kezdeményezések is. A termesztési módszerek is változatosak, van üvegházas termesztés, szabadföldi termelés vagy épp föld alatti, vertikális kertészeti projekt is. Mára az ötven feletti számú kezdeményezés Párizs határain belül több, mint harminc hektár területet kapcsolt be a városi kertészetbe.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
Támogatott tartalom

Heti fókusz: STOP STRESSZ! (x)

A tél végi szokatlanul meleg időjárás után fel kell készülnünk a kora tavaszi fagykárok megjelenésére szántóföldi kultúráinkban is.

Támogatott tartalom

Nagy termőképességű LG kukoricák (x)

Tavaly rég nem látott mélységbe zuhant a kukorica vetésterülete Magyarországon. A VSZT felmérése szerint a vetésterület 746 ezer ha körül alakult a 2023-as évben.

FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Még a legjobb áron!
AgroFood 2024
Még a legjobb áron!
Agrárium 2024
50% kedvezmény kistermelőknek, őstermelőknek és fiatal gazdáknak!
EZT OLVASTAD MÁR?
Agrárszektor  |  2024. február 28. 16:01