Fontos dologra hívják fel a lótartók figyelmét Magyarországon, ezen sok minden múlhat.
A kiskérődzők pestise a juhok és a kecskék vírus okozta, heveny, lázas általános tünetekkel és gyulladással járó betegsége.
A madárinfluenza járványok 2020 óta tapasztalható globális növekedése miatt a Ceva már fejleszti a H5N1 elleni oltást.
A madárinfluenza kapcsán Magyarország és Európa egyelőre úgy tűnik, fellélegezhet, de a baj nem múlt el.
A madárinfluenzára Michiganben a COVID-korszak aggodalmát váltja ki a gazdaságokban.
A tudósok szerint a madárinfluenza terjedése leginkább egy lassan kibontakozó világjárványhoz hasonlít.
Újabb helyen ütötte fel a fejét a magas patogenitású madárinfluenza Ausztráliában.
Németország nyugati részén, Hessen tartományban kimutatták a vírust, ez az első megerősített eset a tartományban.
Egyre több baromfi és szarvasmarha fertőződik meg, ami által az emberek is egyre nagyobb kockázatnak vannak kitéve.
Magas patogenitású madárinfluenza-vírus jelenlétét mutatták ki egy kacsafarmon Ausztráliában, Melbourne mellett.
Egyre komolyabb károkat okozhat a tejágazatban is a madárinfluenza, gőzerővel dolgoznak a vakcina fejlesztésén.
Az (A)H5N1 már tejelő tehenészetekben is felbukkant, sőt, emberre is átterjedt - most elpusztította a kísérleti görényeket.
Az édesburgonyát fenyegető vírus jelent meg a hazai szaporítóanyag-előállításban.
Az áldozat nem érintkezett baromfival vagy más állatokkal korábban és több alapbetegségben is szenvedett.
Madárinfluenza fertőzést igazolt egy macskánál a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Magyarországon.
A madárinfluenza két vírustörzsének jelenlétét is kimutatták az ausztrál állategészségügyi hatóságok.
Folyamatosan nő a madárinfluenzával fertőződött szarvasmarha-állományok száma az Egyesült Államokban.
A magas patogenitású vírustörzs az elmúlt két évtizedben már száznál is több embert fertőzött meg Vietnámban.
Franciaországban hamarosan megkezdődik a második, madárinfluenza elleni vakcinázás.
A kullancsok által terjesztett betegségekkel értelemszerűen az állatok ott fertőződhetnek meg leghamarabb, ahol sok parazitával találkozhatnak.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
Új kutatások célja, hogy a hiányzó információk révén jobban megértsük az ökoszisztémák változásainak globális hatásait.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.