Bicsérden a 2022-es aszály során teljesen kiszáradt horgásztó medrében újra megjelent a víz.
A kertészkedés legfontosabb titka sokszor egy föld alatti sötét világban fejlik, ami a lábunk alatt terül el.
Habzik a patak, pusztulnak a halak, vízszennyezés történt a népszerű horgásztónál.
A ciklon által leginkább érintett területeken a 2026-os szezonra 35-40% közötti terméskieséssel számolnak.
Az elmúlt években egyre nagyobb figyelem irányul a mikroszennyezőkre, köztük a hormonhatású anyagokra.
A klímaváltozás kockázatai nem külön-külön, hanem akár egyszerre is jelentkezhetnek.
Az olasz csizma orrában elterülő tartományban 3000 hektáron okozott súlyos károkat a szélsőséges időjárás, 900 hektár kerül víz alá.
Az elmúlt 150 év vízrendezési gyakorlata jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy hazánk fokozatosan elveszítette természetes vízgazdagságát.
Már az OECD is felfigyelt arra, hogy valami nincs rendben a hazai fúrt kutakkal.
A hazai vízgazdálkodási és környezetvédelmi szabályozás értelmében, az öntözési célú vízigények kielégítése elsődlegesen felszíni vízkészletekből történhet.
Több, mint 31,87 millió forint európai uniós támogatással valósult meg a fenntartható mezőgazdasági vízhasznosítást támogató szemléletformálás.
A szivacsvárosok koncepciója jelenthet megoldást a klímaváltozás településekre gyakorolt hatásaira.
A szakértők szerint a hazai talajoknak nagy szükségük van a hóolvadás során keletkező vizekre.
A felmérés célja a hosszú távon fenntartható vízgazdálkodást támogató öntözéses gazdálkodás feltételeinek kialakítása.
A jelenlegi hómennyiség nem elegendő a talaj mélyebb rétegeinek feltöltődéséhez, de enyhítheti a tavaszi aszályt.
Spanyolország vízgazdálkodási rendszere példaértékű modellt kínál az éghajlatváltozás következtében egyre súlyosbodó vízhiánnyal küzdő országoknak.
A felszín alatti víztestek rossz mennyiségi állapotának aránya Magyarországon 20 százalék, szemben az 5 százalékos uniós átlaggal.
A klímaváltozás hatásai leginkább a vízrendszerekben mutatkoznak meg, hazánkat pedig különösen érintik ezek a problémák.
A sokévi átlagnál 23 százalékkal kevesebb csapadék hullott a Balaton vízgyűjtő területére tavaly.
A klímaváltozás alkalmazkodásra, a korábbi bevett módszerek minél gyorsabb újragondolására kényszeríti a magyar mezőgazdaságot.
Soha nem látott erdőtűzszezon tombol Európában, Magyarországon is egyre nagyobb a veszély.
Az extrém szárazság nem kedvez a parlagfű csírázásának és növekedésének, de még nincs minden eldöntve.
Sokan úgy gondolják, hogy ez a termés majd idővel lebomlik, de valójában komoly veszélyt kockáztatnak.
Jelentős mozgások jellemezték az elmúlt hetekben a nemzetközi olajnövénypiacot világszerte.
Három ok áll a háttérben.
