A szelektív ölőcsapdákon bárki gond nélkül átsétálhat, de ha a kutya meghúzza a csalit, akkor nagy a baj.
Hiánypótló kutatást mutattak be a MATE-n a dámszarvas európai állományáról és hasznosításáról.
Növekedhet a magyar vadállomány élettere az új uniós Közös Agrárpolitikának köszönhetően.
A magyar és a szlovén agrárminiszter kölcsönösen együttműködésre törekszik az érintett területeken.
Drága hobbi a vadászat: mutatjuk, milyen költségekre számíthat idén, aki kipróbálná.
Nagy István agrárminiszter rendelete szerint változnak a vadászattal összefüggő díjak.
Újabb veszett rókát lőttek ki Magyarország ukrán határ melletti területén a helyi vadásztársaság szakemberei.
Idén is több ezernyi kóbor állatot pusztítottak el a vadászok Magyarországon, de ezen kilövések száma folyamatosan csökken.
Az áremelkedések nem kerülték el a vadhúsokat sem, jelentős áremelkedéssel találhatjuk magunkat szemben.
Először indított állatvédelmi posztgraduális képzést az Állatorvostudományi Egyetem.
Figyeljünk az őzekre!
A következő időszakban egyre komolyabb problémákat jelent majd a vadkár.
Megalakult az Országos Vadgazdálkodási Tanács.
Van, aki örül a farkasoknak, van, aki nem.
2021 végén több vadászati tárgyú törvény rendelkezései is megváltoztak.
Tizenhét jogszabály változik az agrártárgyú törvénycsomagban.
Határozott lépéseket sürgetnek a szakemberek az erdő- és vadgazdálkodásban.
Bemutatjuk idősebb és ifjabb Támba Miklóst, a Támba Családi Holding vezetőit.
Az országos listára is felkerültek.
Újabb kihívások a magyar vadgazdálkodásban.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.