Már Magyarországon is egyre több a medve, ideje lépni
Heves indulatokat vált ki a medvék felbukkanása itthon, ideje lenne felkészülni.
Heves indulatokat vált ki a medvék felbukkanása itthon, ideje lenne felkészülni.
Újabb medveészlelésről számoltak be Miskolc-Pereces városrészében, ahol szeptember 14-én este egy nagytestű példányt láttak a lakók.
Egyre több medve van Magyarországon, de vajon fel lehet készülni az együttélésre?
Különleges agancsú gímbikát ejtett el az alsónánai Nimród Vadásztársaság egyik tagja a szeptemberben kezdődő szarvasbika vadászati szezon első napjaiban.
Elkezdődött a szarvasbőgés időszaka a hazai erdőkben, a természetjárók vezetett túrákon hallgathatják a bikák szerelmi vallomását - hívta fel a figyelmet az Agrárminisztérium.
A szarvasbőgés hazánkban jellemzően augusztus végétől szeptember végéig tart, de az időzítés régiónként és évjáratonként is eltérhet.
Nagy István: 13 ezer tonna volt az értékesített és saját felhasználásra szánt hazai vadhús mennyisége, döntő részét külföldre adtuk el.
A budai vaddisznók genetikailag is alkalmazkodtak a városi környezethez, és már alig hagyják el a várost.
A szakértők szerint a mezőgazdasági gyakorlatok, a szabálytalanul kihelyezett pocokméreg mind felelős a hazai őzállomány csökkenéséért.
Létezik természetes hibridizáció az aranysakál és a kutya között, magyar kutatók is igazolták.
Horvátországban tovább romlik a helyzet, ezért a hatóság Baranya vármegyében egy magas kockázatú terület létrehozásáról döntött.
Egyre több afrikai sertéspestissel fertőzött vaddisznót találnak Németországban a hatóságok.
A Soproni Egyetem szakemberei dróntechnológiával védik a magyarországi vadállományt.
A szakszerű vadgazdálkodás alapfeltétele a vadeltartó terület megfelelő kialakítása.
Az aranysakálok néhány éve telepedtek meg újra Magyarországon, de már most durván elszaporodtak.
A vadgazdálkodás egyik alapvető célja, hogy a természetes élőhelyekhez alkalmazkodva biztosítsa a vadfajok fennmaradását és megfelelő életkörülményeit.
Innovatív tudásra épít a jövő vadgazdálkodása, amelyhez magas színvonalú képzés és modern oktatási intézmények szükségesek.
Az Agrárminisztérium új szabályozást vezetne be a foglyok szabadon engedését illetően.
Módosítják a vadgazdálkodással összefüggő kormányrendeletet Magyarországon, mutatjuk, miért volt rá szükség.
A hazai nagyvadak által okozott károk évente meghaladják a 20 milliárd forintot, miközben a gazdák csak 3 milliárd forint kártérítést kapnak.

A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A megunt hobbiállatokat sokan szélnek eresztik, de bele se gondolnak, mit okoznak ezzel.
Átadták a 20. Borászok Borásza gálán a szakma legfontosabb elismeréseit.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.