Ismét veszett rókát találtak az állategészségügyi hatóság emberei az ukrán határ közelében.
Hamarosan megkezdődik a tavaszi rókavakcinázás az ország keleti és déli megyéiben.
Megtalálták az idei év első veszett rókáját Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében.
Újabb veszett rókát lőttek ki Magyarország ukrán határ melletti területén a helyi vadásztársaság szakemberei.
A Nébih közölte, hogy veszett kutyát találtak az ukrán határtól mindössze fél kilométerre.
Október közepétől új szabályok léptek életbe a kisállatok beutaztatására vonatkozóan a szomszédban.
Ha nem várt vendég toppan be a kertünkbe, ne ijedjünk meg, mint mindenre, erre is van megoldás.
Veszett rókát találtak Magyarország ukrán határ menti területén, itthon egyébként 2017. óta nem azonosítottak veszett állatot.
A veszettség fő terjesztője a vörös róka, melynek hazai állománya mintegy hatvanezer-ötszáz egyedre becsülhető.
Itt vannak a legfontosabb információk a kedvencek külföldi utazatásáról.
Veszett rókát találtak Románia magyar határ menti területén.
Hamarosan kezdődik a tavaszi rókavakcinázás.
Új szintre léphet az állatvédelem Magyarországon.
Októberben kezdődik az őszi rókavakcinázás.
Ebzárlatot és legeltetési tilalmat rendeltek el.
Hamarosan kezdődik a tavaszi rókavakcinázás.
Ismét felbukkant Magyarország közelében a veszettség.
Ismét időszerű a rókaimmunizálás.
Nem áll le az immunizálási program.
Októberben kerül sor a veszettség elleni rókavakcinázásra.
Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
Bevethető háziszer, ha ledarálunk néhány chilit és fokhagymát, majd permetszert készítünk belőlük.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
