Az elmúlt években az Európai Unió tagállamai közül Magyarország volt a második legdinamikusabban bővülő biopiac.
Egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a magyarok körében a bio- és ősgabona lisztek.
Újra növekedési pályán az európai bio piac, Magyarország a globális mezőny első negyedébe került.
Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet azt vizsgálta, mennyire jövedelmező az ökogazdálkodás Magyarországon.
Már 10 százalék fölött van az ökológiai gazdálkodás alá vont területek aránya az Európai Unióban.
A háztáji reneszánsza a modern biokert?
A kémiai növényvédőszer-felhasználás csökkentése mindannyiunk érdeke.
Egyre népszerűbbek a hazai tájfajta és bioélelmiszerek.
Ősgabona lisztekkel rukkolt elő az ÖMKi.
-20220103.jpg)
Felértékelődik a fenntartható gazdálkodást támogató kutatás-fejlesztés.
Szürkemarha gulyák nyomon követése IoT-technológiával? Lehetséges!
Az OMÉK-on is arattak a bio tájfajta paradicsomok.
Különleges programokkal készül a Kutatók Éjszakájára az ÖMKi.
Országos kutatás indult a gombafogyasztási szokások felmérésére.
Szakmai napot tartott az ÖMKi, a fő téma a vetésforgó diverzifikációja volt.
Ősgabona fajtákat is aratnak az ökotermelők.
Méltó elismerést kaptak az ÖMKi tájfajta paradicsompalántái.
Ökológiai gazdálkodásban a világ legjobbjai között vagyunk.
Hazánkban közel 4000 vállalkozás foglalkozik ökológiai gazdálkodással.
A puding próbája az adott technológia gyakorlati tesztje
Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
Bevethető háziszer, ha ledarálunk néhány chilit és fokhagymát, majd permetszert készítünk belőlük.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
