Early Bird jegyek az Agrárszektor 2025 konferenciára!
Szerezze meg jegyét most még Early Bird áron a december 3-4. között megrendezésre kerülő siófoki Agrárszektor 2025 konferenciára, ahol kistermelők és fiatal gazdák most 64.900 Ft + áfa összegért vehetnek részt az év egyik legnagyobb és legrangosabb agráreseményén! A konferencia értékelést ad az agrárium helyzetéről, egyúttal pedig felvázolja az ágazat előtt álló rövid- és hosszú távú fejlesztési és kitörési lehetőségeket, illetve bemutatja a vállalkozások üzleti döntéseihez szükséges mértékadó prognózisokat.
A teljes KEOP-keretnek, azaz az 1484 milliárd forintnak több mint 10 százalékát, 180 milliárd forintot lehetett árvízi tározók létesítésére, a közép- és nagyvízi meder lefolyási viszonyait, vízszállító-képességének megőrzését és javítását célzó intézkedésekre, valamint árvízvédelmi töltések és fővédvonalak infrastrukturális fejlesztésére fordítani.
Az NKEK közleménye szerint Magyarország árvízi helyzete határozta meg az árvízvédelmi-fejlesztési koncepciót. A gyorsan érkező árvizek ellen gyakorlatilag nem lehetett sikeresen védekezni, a védelmi rendszerek nem bizonyultak hatékonynak, néhány települést az utóbbi években többször is sújtott árvíz. Az állami tulajdonú és az önkormányzati árvízvédelmi fejlesztések című pályázati konstrukciók keretében 100 százalékos támogatással megvalósuló projektek legfőbb célja az árvízi biztonság növelése és az árvízi kockázatok csökkentése volt.
Az NKEK tájékoztatása szerint sok helyszínen épültek árvízvédelmi funkciót ellátó tározók, például a Nagykunságon, a Beregben és a Szamos-Kraszna vidékén. A hanyi-tiszasülyi tározók pedig 1,5 milliárd köbméter víz elvezetésére képesek, és egyméteres vízszintcsökkentést eredményeznek. Nemrég zárult le a Hernád-völgyében több árvízvédelmi fejlesztés is, például Hernádkércs, Nagykinizs, Szentistvánbaksa, Felsődobsza és Hernádkak település árvízvédelmi gátjának kiépítése - olvasható a közleményben.
(MTI)
