Bár Magyarországon nagy hagyománya van a mezőgazdaságnak, a gazdaság teljesítménye és a foglalkoztatottság szempontjából is komoly elvárások vannak az ágazattal szemben, a mezőgazdasági k+f, illetve a szakképzési kiadás is alacsony - hívta fel a figyelmet a hiányosságokra Tresó István, a K&H Agrárüzletág fejlesztési főosztály vezetője a pénzintézet által fiatal agrárszakemberek számára meghirdetett pályázat díjátadóján. Míg Magyarországon a GDP 1 százaléka jut agráriinovációra, addig Norvégiában a 6, Németországban 4,2, Hollandiában 4, Ausztriában pedig több mint 3 százalék. Szavai szerint a vállalatok hozzájárulása a k+f kiadásokhoz mindenhol alacsony, a magyar cégek 20 százalékos részesedésükkel mégis a világátlag felett teljesítenek e téren.

Tresó István arra is felhívta a figyelmet, hogy a 80-as években jellemző szinthez képest globálisan 2,5-szeresére nőtt a rendkívüli, mezőgazdasági termelési veszteségeket okozó jelenségek száma, főként a meteorológiai és hidrológiai eseteké (például extra erősségű viharok, árvizek, földcsuszamlások), miközben a korábban elhanyagolható számú, klímaváltozásból eredő károk (például extrém szárazság, erdőtüzek) száma is emelkedik. Erre feltétlenül reagálnia kell az ágazatnak, ami rövid távon a mezőgazdasági termelés átalakításával lehetséges. Ebben nélkülözhetetlen szerepet játszanak az új, innovatív megoldások, technológiák, melyekkel 20-40 százalékos potenciális hozam is elérhető.

Az innováció hatékonysága azonban Magyarországon elmarad az EU átlagtól, és a k+f kiadásokat is kevésbé hatékonyan költik el a főosztályvezető szerint. Az ágazat termelékenységét illetően is van még tennivalójuk a magyar vállalkozásoknak, mivel a magyar agrárium termelékenysége éves átlagban 0,5 százalékkal nőtt 2005-2013 között az EU statisztikák szerint, addig az EU 28 átlagában ez 1,1, az EU 12 átlagában pedig - amely Magyarország fő piaca és konkurenciája - 2,2 százalék volt.

A bank azért indította útnak az agrárképzést nyújtó egyetemek és főiskolák mester- és PhD képzésben részt vevő hallgatói számára hirdetett pályázatot, hogy támogatással segítse azoknak a fiatal agrárszakembereknek a tanulmányát és kutatómunkáját, akik az agrárágazat egészségesen fenntartható, hosszú távú fejlődését tartják szem előtt. Olyan pályázatokat vártak, amelyek az ágazat fenntarthatóságát valamilyen új technológia, eljárás alkalmazásával segítik. A pályázatra 50 pályamunka érkezett és hat fiatal agrárszakember részesült elismerésben, akik együttesen 1 millió forint támogatást kaptak.

Az alábbi pályázók kapták a pénzdíjat:

TDK kategória

1. helyezett - Máté Rózsa - Bacsárdi Szilvia
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar
"Innovatív talajjavítás bioszénnel - laboratóriumtól a szabadföldi alkalmazásig"

2. helyezett - Farkas Nikoletta Annamária
Budapesti Corvinus Egyetem - Élelmiszertudományi Kar
"Néhány gyümölcslé fermentálhatóságának vizsgálata probiotikus baktériumokkal"

3. helyezett - Hanász Alexandra
Debreceni Egyetem - Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar
"In vitro ozmotikus stressztűrési kísérletek burgonyanemesítési klónokon"

PhD kategória

1. helyezett - Varga Zsófia
Szent István Egyetem - Kertészettudományi Doktori Iskola
"A fény hatása a kertészeti termesztésben - A programozható OLED technológia"

2. helyezett - Zentai Andrea
Budapesti Corvinus Egyetem - Élelmiszertudományi Doktori Iskola
"Növényvédőszer-maradékok és más szennyezőanyagok élelmiszerfogyasztásból származó akut expozíciójának probabilisztikus modellezése"

3. helyezett - Szöllősi Attila
Budapesti Corvinus Egyetem - Élelmiszertudományi Doktori Iskola
"Mikrobiális üzemanyagcella teljesítményének növelése"