A GVH az akciós (időszaki) megállapodások és egyéb közvetlen bizonyítékok alapján megállapította, hogy a Pick meghatározta az általa gyártott, és az egyes kereskedelmi partnerek (nagy-, illetve kiskereskedők) által az egyes akciós időszakokban értékesíteni kívánt termékek fix, illetve minimális nagy- és kiskereskedelmi árát.

A Pick és a kereskedelmi partnerei (nagy-, és kiskereskedők) a termelési-értékesítési lánc különböző szintjein elhelyezkedő vállalkozások, a Pick a termelési lánc upstream szintjén elhelyezkedő gyártó, a kereskedelmi partnerei az értékesítési lánc downstream, nagy-, illetve kiskereskedelmi, szintjén helyezkednek el, a közöttük létrejött megállapodások vertikális megállapodásnak minősülnek.

A GVH az üggyel kapcsolatban kiemeli, hogy sérti a versenyjogot, ha egy gyártó a termékeinek általa javasolt fogyasztói árát, illetve annak elfogadását a kereskedelmi partnerei által kezdeményezett akciókban más paraméterekhez (pl. átadási árhoz, szállított mennyiséghez) köti, és e feltételek teljesítésére vertikális megállapodásokat köt. A GVH vizsgálata feltárta, hogy a megállapodások célja a verseny korlátozása volt, amit alátámasztott a felek motiváltsága is. A Pick abban volt érdekelt, hogy márkájának imázsát a versenytársakénál magasabb fogyasztói árakban (is) megjelenítse. A kereskedelmi partnerei pedig abban, hogy ne legyenek olyan viszonteladók, amelyek az adott Pick-terméket náluk olcsóbban árusíthassák.

A GVH a kiszabott bírság alapösszegének megállapításához az egyes akciókat érintő megállapodásokból származó árbevételt vette figyelembe. Releváns forgalomként csak azon megállapodásokat vette számításba, amelyekből egyértelműen kiderül a fogyasztói ár minimális szintjének kétoldalú, akarategységben történt meghatározása.