Kistermelők, ökotermelők és fiatal gazdák, FIGYELEM!
Ön is kistermelő? Vagy csak nem rég kezdett el gazdálkodni? Vagy Ön az ökológiai termelés* nyilvántartott szereplője? Most 69.900 Ft + áfa összegért vehet részt az év egyik legnagyobb és legrangosabb agráreseményén, a Portfolio Agrárszektor 2026 konferencián Siófokon, december 2-3 között.
Kérjük, töltse ki az alábbi űrlapot, a Portfolio szakmai csapata pedig elbírálja igényét a kedvezményes jegy beváltása érdekében.Ha kitöltötte az adatlapot, mentse le és emailben küldje el a gazdalkodoikedvezmeny@portfolio.hu címre.
A genomszerkesztés napjaink egyik legfontosabb tudományos módszere, amely a gyógyítás és a mezőgazdaság előtt is óriási lehetőségeket nyithat - állapította meg az MTA. Az akadémia szerint társadalmi vitára, illetve tájékoztatásra van szükség az új genomszerkesztési módszerek lehetőségeiről és esetleges kockázatairól.
Az utóbbi évek forradalmi változásokat hoztak az élettudományokban, elsősorban a genetikában, főleg a genomszerkesztés megjelenése és robbanásszerű térhódítása miatt. A genomszerkesztés olyan módszert jelent, amellyel tetszés szerint, a korábbiaknál jóval pontosabban lehet módosítani az élőlények genetikai állományát (genomját).
Innovációs hátrányt jelenthet
A genomszerkesztésnél minden korábbinál markánsabban látható, hogy a törvényhozás nem képes lépést tartani a technológiai fejlődéssel - hangsúlyozza az MTA. A genomszerkesztés esetében is innovációs hátrányt jelent a szabályozási késedelem. Míg az Egyesült Államok és Kína már lépett a gazdasági potenciált jelentő technológia szabályozásában, az Európai Unió még nem. Az MTA szerint valós veszély, hogy Magyarország és Európa számára a bizonytalanság hátrányt jelent a nemzetközi kutatási és innovációs versenyben.
Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (EASAC) néhány hónapja állásfoglalást adott ki, amelyben a genomszerkesztési módszerek valódi lehetőségeihez és kockázataihoz igazodó, ésszerűbb szabályozást sürgetnek. Most a Magyar Tudományos Akadémia is állást foglalt ebben a témában.
Csökkenthetők a kockázatok
Az MTA egyik legfontosabb megállapítása, hogy a genomszerkesztés, mint precíziós nemesítés alapvetően különbözhet a genetikailag módosított organizmusok létrehozásától. A genomszerkesztésnél lehetőség van arra, hogy más fajból származó, idegen gén beépítése nélkül lehessen az élő szervezetek tulajdonságait jobbítani. Genomszerkesztéskor a megtervezett DNS-módosítás a természetben is lejátszódó folyamatokhoz hasonlóan valósítható meg, a korábbiaknál sokkal precízebben, ezzel is csökkentve a nem kívánt hatások kockázatát.
Tudományos szempontok támasztják alá, hogy a genomszerkesztést - követve az EASAC ajánlását - a hazai szabályozás ne tekintse GMO-nak, így az Alaptörvénybe sem ütközne az ilyen szervezetek hasznosítása - véli az MTA. A genomszerkesztés elterjedőben lévő, új nemesítési módszer, amelynek az akadémia szerint máris számos mezőgazdasági alkalmazási lehetősége van, mint például az így kialakított betegség- vagy vírusrezisztens tenyészanyagok.
