Ősi tartósítási módszert tart még életben a magyar vidék: ma már alig ismeri valaki

Pais-H. Szilvia
A terméselőrejelzések szerint Magyarországon az elmúlt húsz év legalacsonyabb szilvatermése várható. Zala megyében, a Göcsejben ennek ellenére idén sem maradhat el a hagyományos, fatüzelésű kemencés szilvaaszalás. Gyenese Árpádné Kiss Kati az Agrárszektornak arról mesélt, hogy pár hét múlva újra begyújt majd a 70 éves szabadtéri kemencébe, ráadásul a göcseji bioportán az aszalni való gyümölcsök java része saját termesztésből származik. A göcseji falvak régen hagyományos szilvaaszaló települések voltak, ma már azonban nagyon kevesen ismerik ezt a tartósítási technikát.

Zalaegerszegtől 15 kilométerre, a Göcsej legmagasabb pontján, Csonkahegyháton járunk, ahol gazdaságát építi a Gyenese család, amelynek a gyümölcstermesztésen túl a fő profilja a kemencés aszalás. Ők az egyik utolsó őstermelők, aki - munkahely mellett - továbbviszik ezt a régi hagyományt. Pedig nem is olyan régen még a zalai parasztházaknál a szilvaaszaló épp olyan alapvető gazdasági épület volt, mint a pajta vagy a pince. A göcseji falvak (Becsvölgye, Pálfiszeg, Kustánszeg, Csonkahegyhát) hagyományos szilvaaszaló települések voltak, azonban ma már alig akad olyan porta, ahol ismerik ezt a hasznos tartósítási technikát.

A göcseji portán bizakodnak, hogy lesz elég aszalni való szilva

Idén a meggy bőségesen termett, abból sokat tudtak már a nyáron Kiss Katiék a kemencébe rakni. A szilvafáik most még tele vannak, abban bíznak, hogy a termés meg is marad, és pár hét alatt szépen beérnek a szemek. Mint mondta, szerencséjük volt, hogy Csonkahegyhát, ahol élnek, a zalai dombvidék egyik legmagasabb pontján fekszik. Tavasszal itt nem fagyott el úgy a szilva, mint például az ország számos vidékén, az idei baracktermést azonban mind elvitte a fagy. Ugyanakkor körtéből sok termett, így ebből aszalni is tudnak majd.

A sharka vírus a régi zalai szilvafákat szinte mind tönkretette

A göcseji portán régebbi ültetésű, úgynevezett “hosszúszemű" szilvafa 30 darab terem, hagyomány szerint ez a legjobb fajta az aszaláshoz. Emellett Katiék 70-80 fiatalabb ültetésű fát is gondoznak, de azok csak az elkövetkező években fognak számba vehető mennyiségben teremni. Zalában nem is tudnak nagyobb szilvaültetvényről, ahol aszalni való gyümölcsöt termelnek. Így Katiék a leszedett saját gyümölcs mellé az ország más részeiről kénytelenek termést vásárolni. A sharka vírus ugyanis jórészt Zalában is tönkretette a régebbi szilvafákat. A Gyenese család ezért is igyekszik minél jobb kondícióban tartani a fákat, hogy könnyebben átvészeljék a vírust, és megtartsák a termésüket. A legnagyobb baj az, hogy a megfertőződött fáról még érés előtt lepotyog a szilva. 

A védekezést mi sem tudjuk elkerülni, de kizárólag bio minősítésű szerekkel permetezünk, azzal igyekezünk megfogni a betegségeket

 - árulja el.

A szilvaaszalás családi munka, türelem és idő kell hozzá

Zalában hagyományosan október elején fűtötték be először a szabadtéri aszalókat, aztán heteken át forgatták a cserényeket (így hívják errefelé a rácsokat, amikre a szilvát fektetik.) Idén azonban jóval előbbre jár a természet, és minden előbbre jár a kertben. Kati szerint ha minden a tervek szerint alakul, akkor már augusztus utolsó hetében nekiállhatnak az aszalásnak. Nagyon érnek a szilvák, és az a baj, hogy már inkább sülnek a fákon - meséli.

Katiék egy közel 70 éves, nagyszülőktől rájuk maradt fatüzelésű aszalóval dolgoznak, amiben mind a mai napig kiváló minőségű aszalványokat készítenek. Saját erdejükből hozzák a tűzifát, egyébként költségigényes mulatság lenne a kemence fűtése, ugyanis egy-egy aszaláshoz 3-4 köbméter fát is felhasználnak.

A hagyományos gyümölcsaszalás akár több hétig is eltart

Mire végeznek, a gyümölcs tömegének 10-20 százaléka marad csak meg. A szilva esetében 36 órán át, 80 fokon aszalnak, közben a kemencében a cserényeket is cserélgetni kell, amelyik először legalulra kerül, az aztán egyre feljebb és feljebb. Egy cserény 24 óra alatt fordul át, így aszalódik a gyümölcs:

Időnként meg kell rázogatni, át kell válogatni. Időigényes munka ez. Az időjárástól is függ, milyenre sikerül. Ha szelesebb az idő, akkor kikapja belőle a meleget, sokkal nehezebb a munka.

Jobb időben, ha bőségesen terem a szilva, egy szezonban 20-24 mázsát is leaszalnak. Készítenek szilvából magozottat és magnélkülit, de dióval töltve is aszalják, amelynek szintén régi hagyománya van a Göcsejben. A magozáshoz és a dióval töltéshez elkel a szorgos kéz, rendkívül időigényes és aprólékos munkák ezek, ilyenkor a rokonok is besegítenek a családnak.

Címlapkép: Getty Images
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2022
Jubileumi, 10. Agrárszektor konferenciánkat rendezzük meg idén!
Budapest Economic Forum 2022
Jön a Portfolio legjelentősebb makrogazdasági konferenciája,
Győr - Nyugat-magyarországi Gazdasági Fórum 2022
Átfogó kép a hazai gazdasági helyzetről - ingyenes gazdasági fórum a helyi vállalatoknak.
Sustainable World 2022
A Portfolio jövő vállalatainak szóló konferenciája - fenntarthatóság, ESG, zöld pénzügyek,
EZT OLVASTAD MÁR?