Extra Early Bird jegyek az Agrárszektor 2025 konferenciára!
Szerezze meg jegyét most még Extra Early Bird áron a december 3-4. között megrendezésre kerülő siófoki Agrárszektor 2025 konferenciára, ahol kistermelők és fiatal gazdák most 64.900 Ft + áfa összegért vehetnek részt az év egyik legnagyobb és legrangosabb agráreseményén! A konferencia értékelést ad az agrárium helyzetéről, egyúttal pedig felvázolja az ágazat előtt álló rövid- és hosszú távú fejlesztési és kitörési lehetőségeket, illetve bemutatja a vállalkozások üzleti döntéseihez szükséges mértékadó prognózisokat.
Bár az európai hústermelés és fogyasztás is stagnál, vagy mérsékelten csökken, a hús előállítása és fogyasztása világszerte folyamatosan növekszik, elsősorban a feltörekvő országok és Afrika bővülő népessége és jóléte miatt. A vegetáriánus, vegán étrend, vagy akár a kémcsőből és növényi eredetű termékekből származó "mesterséges hús" fogyasztás felé mutató tendenciák ezen alapvetően nem változtatnak. Ennek a legkézenfekvőbb oka, hogy ezek a trendek leginkább a nyugati, fejlett világra korlátozódnak, és itt is csak egy kisebb jómódú csoportra. Az erős médiaszereplésnek és a jelenlegi társadalmi trendeknek is köszönhetően a vegánok tábora valószínűleg érzésre sokkal nagyobbnak tűnik, mint amekkora ténylegesen.
A "mi lenne a mezőgazdasággal, ha vegánok lennénk" témát elsők között Marco Springmann 2016-os nagy tanulmányban vizsgálta az Oxfordi Egyetemen. Megállapítása szerint, az összes haszonállat eltűnésével, körülbelül 33 millió négyzetkilométerrel több föld állna rendelkezésre növények termesztésére. Harald Grethe német agrárközgazdász pedig kiszámította, hogy az OECD-országokban a hús 30 százalékos fogyasztáscsökkentése mintegy 30 millió hektár szántót szabadítana fel!
De az elméleti számításokkal szemben, még ha akarnánk sem tudnánk az összes legelőt feltörni és bevetni, aminek egyszerű oka van: "A szarvasmarhahízlalásra nem ritkán olyan területeket használunk, amelyeket más módon nem lennénk képesek versenyképesen művelésbe vonni" - állítja Hofstetter. Bizonyos területeken már a gabona sem terem meg, valamint számos lejtő és domboldal túl meredek ahhoz, hogy egyáltalán szántóként lehessen azokat művelni, ráadásul kimutatták, hogy a kontrollált legeltetés a terület természetes trágyázása révén több üvegházhatású gázt köt meg a talajban élő organizmusokkal, mint amit az állatok kibocsátanak.
Andrew Jarvis, a kolumbiai Nemzetközi Trópusi Mezőgazdasági Kutatási Központ munkatársa szintén azt állítja, hogy az állattenyésztés felszámolása kétélű penge lenne: "A fejlett országokban a tömeges vegetarianizmusnak minden bizonnyal számos pozitív környezeti és egészségügyi hatása lenne. A fejlődő országokban azonban súlyosbítaná a szegénységet, mivel az állattenyésztés számos szegényebb országban jelentős mértékben járul hozzá az emberek jövedelmének alakulásához."
A megfigyelt trendek alapján egyelőre azt látjuk, hogy a növekvő népesség és a növekvő jólét biztosítja, hogy a húsfogyasztás tovább növekedjen, illetve úgy tűnik, hogy maga a hús alapú táplálkozásra való átállás is segíti a fejlődő országok felemelkedését. Röviden, az egyes országok eleinte nagyrészt mezőgazdasági termeléssel töltötték munkaidejüket, és abban, hogy az ipar és szolgáltatások irányába el tudtak mozdulni, feltehetően nagy szerepe volt a nagyüzemi mezőgazdaságnak és állattartásnak is, amely költséghatékony fehérje forrást biztosított a növekvő komplexitású szellemi munkákhoz is. A fejlett társadalmakban, a szolgáltató szektor súlyának növekedésével egyre több időnk van válogatni az élelmiszerek közt, illetve blogot írni az alternatívákról, de ezt a luxust a szegényebb, feltörekvő országok társadalmai még nem engedhetik meg maguknak. A vegán élet biológiai előnyeiről és lehetséges hátrányairól egy újabb blogbejegyzésben írunk majd, szintén megszólaltatva ágazati szereplőket.
Írta: Dózsa Gergely, Takarékbank Agrárcentrum
Forrás: Dr. Olaf Zinke in. Agrarheute, Donnerstag, 01.10.2020, a cikk szövegéből idézett szakértők
