Megdöbbentő tanulmány látott napvilágot a világ élelmiszer-termeléséről

Megdöbbentő tanulmány látott napvilágot a világ élelmiszer-termeléséről

agrarszektor.hu
A világ élelmiszer-ellátási rendszerei felelősek az emberek okozta üvegházhatásúgáz-kibocsátás több mint harmadáért - állítja egy a Nature Food magazinban megjelent úttörő tanulmány.

AGROBÉRLET: 2 KONFERENCIA 1 HELYEN, KOMBINÁLT JEGGYEL 50% KEDVEZMÉNNYEL | AGROFOOD + AGROFUTURE

Az AGROFOOD 2024 konferenciánkkal egy helyen rendezzük meg az AGROFUTURE 2024 konferenciát május 23-án, melyre az érdeklődők kedvezményes, 50%-os jegyet vásárolhatnak 56 900 Ft + Áfa / fő áron.

Az AGROFUTURE 2024 konferenciánkkal egy helyen rendezzük meg az AGROFOOD 2024 konferenciát május 22-én, melyre az érdeklődők kedvezményes, 50%-os jegyet vásárolhatnak 54 400 Ft + Áfa / fő áron.

Részvételi szándékát az online jelentkezés során jelezheti a regisztráció második oldalán található megjegyzés mezőben az "AGROBÉRLET" kóddal.

Beleszámolva a megváltozott földhasználatot, a mezőgazdasági termelést, a csomagolást és hulladékkezelést - az élelmiszer-ellátási rendszerek mintegy 18 milliárd tonna szén-dioxid-egyenértékkel járultak hozzá a kibocsátáshoz 2015-ben. Ez a teljes mennyiség 34%-a, ami bár arányaiban csökkenő tendenciát mutat (1990-ben még 44% volt), de abszolút értéken emelkedik - tudhattuk meg az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) közleményéből

A tanulmány - melynek társszerzője a FAO vezető statisztikusa, Francesco Tubiello - az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjával együtt készült, és egy kincsesbánya a legfrissebb trendek és adatok iránt érdeklődőknek 1990-től indulva. Az eszköz, mely a FAOSTAT földhasználati adataira épül, teljeskörű információval szolgál számos szektorról és ezáltal fontos lehet a hatékony kibocsátás-csökkentési programok tervezésében és az élelmezési rendszerek fenntarthatóvá tételében.

Főbb megállapítások

A globális élelmiszer-ellátási rendszerek generálta kibocsátás kétharmada a talajhasználatból származik, beleértve a mezőgazdaságot, a földművelést és a talajhasználat változásait. Ez az arány a fejlődő országoknál még magasabb, ám az erdőirtás és az élelmiszerfeldolgozás és -tárolás térbővülésével várhatóan csökkenni fog.

A teljes, emberek okozta üvegházhatásúgáz-kibocsátást tekintve az iparosodott országok élelmiszer-ellátási rendszerei stabilan a kibocsátás 24%-ért felelnek, míg a fejlődő országok jelentős csökkenéssel már "csak" 39%-ért, az 1990-es 68%-hoz képest. Sorrendben a legnagyobb kibocsátók Kína, Indonézia, az Amerikai Egyesült Államok, Brazília, az Európai Unió és India.

A termelés azon szakasza, mely az eszközöket (mint műtrágya) juttatja a gazdákhoz, adja a legnagyobb részét (39%) a szektor kibocsátásának. A talajhasználat 38%-kal és a szállítmányozás 29%-kal van jelen, ez utóbbi ráadásul bővülni látszik. A metánkibocsátás 35%-ot tesz ki, nagyjából egyenlő arányban a fejlődő és fejlett országokban, ami főként az állattartó és rizstermesztő tevékenységekből származik.

A kutatás kiemeli, hogy a globális élelmiszer-ellátási rendszerek energiaigénye emelkedik, ami főként a kereskedelem, csomagolás, szállítás és feldolgozás számlájára írható, mely szektorok kibocsátása egyes fejlődő országokban gyorsan nő. Az iparilag fejlett országok eközben növelték a globális felmelegedést jelentősen meggyorsító fluortartalmú üvegházhatású gázok kibocsátását, amik főleg a hűtőipari szegmensben használatosak. A hűtés felel a kereskedelem és szupermarket szektor energiafogyasztásának közel feléért, mely ágazat kibocsátása megnégyszereződött Európában az elmúlt 30 évben.

A csomagolásipar az élelmiszer-ellátási rendszerek kibocsátásának 5,4%-át adja, ami több, mint például a szállításé. A kibocsátás erősen termékfüggő: a sör és bor esetében jelentős, míg a banán és cukorrépa inkább a szállítás révén járul hozzá a teljes kibocsátáshoz. Az egy főre jutó élelmiszerekhez köthető átlag széndioxid-kibocsátás 2 tonna, ami közel 30%-os csökkenést jelent. Ám ez nem feleltethető meg a "fogyasztói lábnyomnak", ami összefügg az egyén étrendjével is, de fontos mérőszám lehet a nemzeti kibocsátás-csökkentési törekvéseknek.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
Támogatott tartalom

Az IKR Agrárral a gabonapiacon az egész kontinens erőforrása a gazdáért dolgozik (x)

Az orosz-ukrán háború miatt a piacokat elöntő olcsó gabona, hazánk legfontosabb olaszországi exportpiacán feltörekvő szerb és román termelők – az elmúlt években a magyar vetésstruktúra fennmaradását a legtöbben az éghajlatváltozástól féltették, de látszik, hogy az agrárium legégetőbb kihívását az erősödő partnerek jelentik.

FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Még a legjobb áron!
AgroFood 2024
Még a legjobb áron!
Agrárium 2024
50% kedvezmény kistermelőknek, őstermelőknek és fiatal gazdáknak!
EZT OLVASTAD MÁR?
Agrárszektor  |  2024. április 14. 06:02