Forradalom a marhatenyésztésben: ez sok mindent megváltoztathat
Napjainkban az állattenyésztést gyakran okolják az éghajlatváltozással összefüggésben és számos más globális probléma fő okozójaként nevesítik az ágazatot.
Napjainkban az állattenyésztést gyakran okolják az éghajlatváltozással összefüggésben és számos más globális probléma fő okozójaként nevesítik az ágazatot.
A felmelegedő Antarktisz tengerfenekén egyre több helyen szivárog metán, ami veszélyes következményekkel járhat a globális klímaváltozásra nézve.
A svájci élelmiszeripari óriás kilépett a tejtermékek metánkibocsátásának csökkentését célzó globális szövetségből.
Ezek az anyagok számos módon hasznosíthatók, főleg a kategóriájuktól és kockázati szintjüktől függő módon.
A vezető tejipari és kávézóláncok nem tűznek ki célokat a metánkibocsátás csökkentésére.
A lignitporból kivont huminsavból készített talajkondicionálók talajba juttatásával elérhető a talajszerkezet és mikrobiológiai állapotának javulása.
Ezek az apró, de jelentős változások nagy hatással lehetnek a mindennapjaira, illetve a szénlábnyomodra.
Olyan katalizátor fejlesztettek, amely két káros üvegházhatású gázt, a metánt és a szén-dioxidot képes értékes alapanyaggá alakítani.
Egy tanulmány szerint a kibocsátott metán értékes erőforrássá válhat, ha azt felfogják és biogázzá alakítják.
Egy tasmániai tejüzem tengeri hínárral etette a tejelő teheneket, melyek így kevesebb környezetkárosító metángázt bocsátottak ki.
Az északi ország vállalta, hogy 2030-ig 70%-kal csökkenti a kibocsátását az 1990-es szinthez képest.
Az állattenyésztésben keletkező üvegházhatású gázok legnagyobb részét, megközelítőleg a felét a metán teszi ki.
A marhák emésztése nagyon sok metánt termel, a metán-eregetésük csökkentésére a tudósok már különböző ötletekkel állnak elő.
A bioszén talajjavító hatásaival régóta foglalkoznak nemzetközi és magyar kutatók is.
Miközben társadalmi szempontból az élelmezésbiztonság az egész világon stratégiai kérdéssé vált, a klímaváltozás kedvezőtlen hatásai újabb kihívások elé állítják a gazdálkodókat.
2023-ig 200 milliós fejlesztési projektet hajt végre a vállalat.
Véget ért a várakozás.
Hínár- és algakosztra fogott szarvasmarhákban látják a metánprobléma megoldását.
A metánkibocsátás csökkentése is fontos a klímaváltozás elleni küzdelemben.
Nem csak a szén-dioxid-kibocsátást kell csökkenteni.

A magyar piac árérzékeny, ezért idén is legfeljebb egy korlátozott mértékű, nagyjából 10 százalékos áremelkedést tartanak reálisnak a termelők.
Aggodalom lett urrá a hazai szántóföldeken a durva aszály és a kiszámíthatatlan időjárás miatt.
Fontos fejlesztések valósulhatnak meg, de a nagyobb hozzáadott értéket jelentő növények termelése lehetne az igazi kitörési pont.
A fagy- és aszálykár, valamint a sertéspiaci túlkínálat ellensúlyozása érdekében újabb eszközzel segítik a gazdálkodókat.
2025-ben olyan sebességgel indult meg a tojás drágulása Magyarországon, hogy azt nem csupán a termelők, hanem a fogyasztók is napról napra érzik.
A 2025-ös GOSZ-VSZT-NAK Kukorica Posztregisztrációs kísérletekben újra élen a KWS OLTENIO! A köztermesztés számára legfontosabb éréscsoportban (korai csoport - FAO 300-399) idén ezüstéremmel gyarapodott az éremtáblázat!
A 2025-ös nyár egy olyan vihart és jégesőt hozott hazánk északkeleti szegletében, ami sok gazda életében fordulatot jelentett.