Most lehull a lepel: itt az igazság a tehenek metánkibocsátásáról

Most lehull a lepel: itt az igazság a tehenek metánkibocsátásáról

Szászi Zoltán
A marhák emésztése nagyon sok metánt termel. A tehenek metán-eregetésének csökkentésére a tudósok különböző ötletekkel állnak elő: adalékanyag, legelési szokások változtatása, nárciszkivonat, hínár vagy éppen bébi kenguru-ürülék

Agrárium 2024 konferencia | március 19., Kecskemét Four Points by Sheraton

Március 19-én rendezi meg a Portfolio Csoport kecskeméti Agrárium 2024 Konferenciáját, amely az egyik legnagyobb szakma eseménynek számít a tavaszi agrárrendezvények sorában.

Előad többek között Andréka Tamás, Bene Zoltán, Éder Tamás, Győrffy Balázs és Herczegh András is!

Kistermelőknek, őstermekőknek és fiatal gazdáknak 50% kedvezményt biztosítunk!

Az közismert tény, hogy emésztés közben és után a marhák szervezete rengeteg metánt bocsát ki. A kérődzők bendőjében termelődő metán az agrárágazat teljes metánkibocsátásának 30 százalékát adja világszinten. Az agrárium pedig összesen 40 százalékáért felel az ipari metánkibocsátásnak a világon. Ezért nem új kérdés, hogy hogyan lehetne a szeles és kérődző tehenek figyelmét felhívni a bolygó klímaváltozásának égető problémájára. És úgy tűnik, bár rózsaillatúbbá nem lehet tenni a marhák bélműködését, illetve evési szokásaikban sem fognak egyhamar az udvari etikett szabályaihoz alkalmazkodni, a metántartalmon lehet változtatni adalékanyagokkal, a legelés módszereinek változtatásával, növényi kivonatokkal, vagy akár tengeri hínár megkóstoltatásával.

Az egyik új szer a metán ellen a Boaver nevű takarmány-adalékanyag. A Guardian 2021-ben számolt be róla, hogy ez a holland találmány, amit a Royal DSM biotechnológiai cég fejlesztett ki, akár már az elfogyasztás után 20 perccel elkezdi csökkenteni a metántermelést a marhák testében. A szer gátolja a metanogének, azaz metánt termelő mikrobák enzim-aktivitását a szarvasmarha emésztőrendszerében - nyilatkozta a cég vezetője, Mark van Nieuwland, a Guardiannak. Ezzel a szer 30 és 90 százalék közötti mértékben csökkenti az állatok metántermelését, a takarmánytól függően. A fejlesztők szerint ez se az állat tejének, se a húsának az ízén nem változtat. Chilében és Brazíliában már engedélyezték a szer használatát, és 2022-ben az EU-ban is előremozdult az engedélyezése. A Dairy Reporter idén áprilisban arról írt, hogy a cég Hollandiában már készül a tömeggyártásra. Ugyanis 2022-ben egy hat hónapos tesztperiódus alatt a FrieslandCampina tehenészeteiben 200 ezer tehént bevonva átlagban 28 százalékkal sikerült csökkenteni a metántermelést a Boaverrel.

Mindeközben a világ másik felén, Új-Zélandon, probiotikus adalékanyagokat, tenyészprogramokat, de még vakcinákat is tesztelnek, hogy csökkentsék a kérődzők metántermelését. A Guardian riportja szerint az Új-Zélandi Mezőgazdasági Üvegházhatású Gáz Kutatási Központ (NZAGRC) egy kormányzati és privát vegyes projektben több millió dollár értékű metánkutatási programot indított a metánkibocsátás kutatására szánt divízió keretein belül. Nem meglepő, hogy ez a téma prioritás a szigetországban, miután az állattartásban nagy hagyományokkal rendelkező Új-Zéland karbonlábnyomának 20%-át az állati eredetű metánkibocsátás adja. Az ország 5,12 milliós lakosságára nem kevesebb, mint 10 millió marha jut.

A metán-divízió például folyamatosan dolgozik olyan egyedek felkutatásán, amik eredendően kevesebb metánt termelnek, hogy később fajtanemesítési célokra használják őket. Ezen kívül dolgoznak vakcinákon is. Ezek metanogén-ellenes antitesteket juttatnának az állatok testébe. Bár elméleti szinten és laborban jól működik a dolog, egyelőre nem sok sikert mutat a vakcinás metáncsökkentő projekt. Azonban közben Új-Zélandon kifejlesztettek egy Kowbucha nevű adalékanyagot is. A kutatók szerint a kérődzés közbeni metánkibocsátást 20 százalékkal tudja csökkenteni a „probiotikus szer.”

Egy másik formabontó ötlet a hínár megkóstoltatása. Kaliforniai kutatók 2021-ben publikálták a kutatási eredményeiket, amik azt mutatják, az Asparagopsis taxiformis mediterrán algafajta nagyban segít a metánkibocsátás csökkentésében. A kutatók szerint napi 85 gramm bevitele ebből a különleges algából 80 százalékkal csökkentheti a marhák metánkibocsátását. Azonban a Wageningeni Egyetemen a tudósok szkeptikusak, és arra hívják fel a figyelmet, hogy az algában levő broform (metil-tribromid), ami a metánkibocsátást gátolja, az állatok vizeletébe, és még a tejébe is bejut, és mérgező lehet nagy mennyiségben. A wageningeni kutatók azt is felfedezték, hogy a marhák és birkák bendőjében gyulladást okozhat a vegyület. A tejbe jutásának kockázata pedig élelmiszerbiztonsági aggodalmakra adhat okot.

Ám a metánkibocsátást csökkentő anyagok utáni kutatás mindig hoz újabb eredményeket. A héten a Euronews írta meg, hogy az Egyesült Királyságban egy négyéves tesztprojekt indult nemrég, ami nem máshol, mint nárciszokban keresi a tehenek metáneregetésének megoldását. A Euronews cikke szerint, ha a nárciszt magas tengerszint feletti magasságban növesztik, akkor az egy különleges bioaktív vegyületet termel, ami a kulcsa lehet a metántermelés csökkentésének. Ráadásul, a lapnak nyilatkozó egyik szakértő, Dr. Alison Bond szerint a nárcisz-kivonat még az állatok emésztésén is segíthet, javítva a fehérjefelhasználást, ami ahhoz vezethet, hogy a marhák takarmányában csökkenteni lehet a fehérjemennyiséget. Csak azt kell megoldani, hogy nagy mennyiségben lehessen nárciszt termeszteni magasan a tengerszint felett, ugyanis a kutatók arról is nyilatkoztak, hogy különösen sokat szenvedtek a nárciszok ültetésével fent, a festői walesi hegyekben.

Mindenesetre, a nárcisz szolidabb megoldásnak tűnik, mint amivel amerikai kutatók ötlöttek ki nemrég. Idén februárban a Washingtoni Állami Egyetem tudósai publikáltak arról tanulmányt, hogy bébi kenguru ürülékből nyert baktériumflórával sikerült lejjebb küzdeni a tehenek metántermelését. A baktériumokat metángátló szerrel kombinálva azt sikerült elérjék, hogy a szimulált tehénbendő metán helyett ecetsavat termeljen, ami a tudósok szerint még segíti is az izomfejlődést az állatokban.

A kutatások tovább folynak a metáncsökkentés terén, és nem mindenki próbál egzotikus kivonatokban megoldást találni. Idén júniusban az Irish Farmers Journal hozta le az ír élelmiszer-kutatási hatóság, a Teagasc kutatási eredményeit. Az írek arra jutottak, hogy különböző adalékanyagok mellett a legeltetés korábbi elkezdése segíthet a metántartalom csökkentésében. A Teagasc szerint a tavaszi szezon jóval kevesebb metánkibocsátással jár, mivel az állatok a könnyebben emészthető, kevesebb rostot tartalmazó, friss füvet legelik ilyenkor.

A szarvasmarhák egyébként Magyarországon is jelentős részét adják a mezőgazdaság karbonlábnomyának. A McKinsey tavaly májusi Klímasemleges Magyarország jelentése arról számol be, hogy a mezőgazdaság 9 megatonna CO2 értéket termel, azaz hazánk széndioxid-kibocsátásának 14 százalékát adja. A szarvasmarhatartás tízszer több széndioxidot bocsát ki, mint a baromfiágazat, és harmincszor annyit, mint a növényi fehérje előállítása. Kevesebb itthon a szarvasmarha, mint a régió más országaiban azonban, és a haszonállat-tartás kevesebb összkibocsátást termel, mint a növénytermesztés, ami Magyarországon viszonylag magas, 47 százaléka a mezőgazdaság teljes kibocsátásának. Ezért főleg a szintetikus műtrágyák felelősek. A haszonállat-tartásból a legelőn hagyott trágya a teljes kibocsátás 2 százalékát adja, a trágyagazdálkodás 9 százalékot ad, és a haszonállatok bélfermentációja adja a 24 százalékát az agrárium karbonlábnyomának idehaza.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
Támogatott tartalom

Egyensúly a szakértelem és a megfizethető árak között (x)

2024-től elérhető a piacon a BASF által kifejlesztett, kizárólag a KITE által forgalmazott költséghatékony gombaölőszer-kombináció, mely megbízható védelmet nyújt a legtöbb levélbetegség ellen a kalászos szegmensben.

FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Még a legjobb áron!
AgroFood 2024
Még a legjobb áron!
Agrárium 2024
Még early bird kedvezménnyel!
EZT OLVASTAD MÁR?