Növény | 2026. április 23. 14:31
Időzített bomba ketyeg Magyarországon: idő kérdése, mikor tarol az invázió
A Hévízi-kifolyóban az elmúlt évtizedekben trópusi halak és vízinövények vertek gyökeret.
2026. április 28. kedd Valéria
A Hévízi-kifolyóban az elmúlt évtizedekben trópusi halak és vízinövények vertek gyökeret.
Hiába növekszik szépen az Európai Unióban az akvakultúra, Norvégia még mindig egymagában lepipál minket.
A legtöbb élelmiszer előállítása üvegházhatású gázok kibocsátásával jár, amelyek hozzájárulnak az éghajlatváltozáshoz.
Egy tasmániai tejüzem tengeri hínárral etette a tejelő teheneket, melyek így kevesebb környezetkárosító metángázt bocsátottak ki.
A nemrég zárult Év Vadvirága szavazás győztese a fehér tündérrózsa lett Magyarországon.
A marhák emésztése nagyon sok metánt termel, a metán-eregetésük csökkentésére a tudósok már különböző ötletekkel állnak elő.
Hínár- és algakosztra fogott szarvasmarhákban látják a metánprobléma megoldását.
A hínár lehet a legújabb takarmány-alapanyag?
Drasztikusan csökkenthető vele a szarvasmarhák gázkibocsátása.
Ha tetszik nekik itt, honosítják magukat.
A víz alatti vertikális farmok jelenthetik az élelmiszertermelés jövőjét.
Egy hínárféle a megoldás kulcsa az ausztrál szakemberek szerint.
Ilyen lesz a Balaton a 2020-as év főszezonjában.
Cél a szarvasmarhák üvegházhatású gáz-kibocsátásának csökkentése.
Egy dézsára, és néhány vízi növényre lesz csak szükségünk.
Azt vizsgálják, hogyan csökkenthető a metángáz-kibocsátás.
Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
Bevethető háziszer, ha ledarálunk néhány chilit és fokhagymát, majd permetszert készítünk belőlük.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
