Reagált az agrárközgazdász Lázár János tervére: blöff a külföldi multik kiszorítása

Reagált az agrárközgazdász Lázár János tervére: blöff a külföldi multik kiszorítása

Nyíltan protekcionista gazdaságpolitikát és a külföldi kiskereskedelmi láncok kiszorítását jelentett be Lázár János kormánybiztos tavaly év végén, az Agrárszektor 2020 konferencián, ahogy fogalmazott, ezt a piacot uralnunk kell, a saját érdekünkben. Raskó György agrárközgazdász szerint azonban a multik adminisztratív kiszorítása szürreális és kontraproduktív lenne, és mint az Agrárszektornak elmondta, amíg ezek az üzletláncok árban és minőségben is felülmúlják hazai versenytársaikat, a magyar fogyasztók pedig ennyire árérzékenyek, addig nincs realitása egy ilyen lépésnek.

HOLNAP JÖN AZ AGROFUTURE 2024 KONFERENCIA 

Fenntarthatóság és innováció az agráriumban

Az AgroFuture 2024 konferencián előad Feldman Zsolt, Hadászi László, Nemes Imre, Petri Bernadett és Vajda Péter is! Még nem késő regisztrálni!

Tavaly decemberben a Portfolio csoport Agrárszektor 2020 konferenciáján Lázár János váratlan, sokakat megrázó bejelentést tett. A kormánybiztos kijelentette, hogy a kormány a jövőben nyíltan protekcionista gazdaságpolitikát fog folytatni, és nemcsak a magyar tulajdonú feldolgozóipart és a nemzeti hozzájárulást akarja erősen támogatni, de harcot is hirdet a multinacionális kiskereskedelmi vállalatok ellen. A bejelentés óta eltelt több mint három hónap, de a tervezett stratégia részleteiről nem derült ki több információ. Az Agrárszektor ezért megkérdezte Raskó György agrárközgazdászt a multik kiszorításának lehetséges módjáról, potenciális előnyeiről és prognosztizálható hátrányairól.

Raskó György szerint a bejelentésnek nincs realitása, mivel a Magyarországon jelen levő multikat piaci úton nem lehet kiszorítani, mert annyival jobbak és hatékonyabbak. Amíg náluk nyereség van, a magyar láncok veszteségesek. A szakember szerint adminisztratív úton elképzelhető lenne a multik elüldözése, de azt az Európai Unió nem engedné, és most már rendelkezik a kiskereskedelmi láncok megvédéséhez szükséges eszközökkel is. Raskó György elmondta, hogy a vásárlók részéről is komoly felháborodásra lehetne számolni, ha a falvak, nagyközségek és kisvárosok széléről eltűnnének a nagyobb áruházláncok, és csak a kisebbek közül választhatnának. Az emberek a multikba járnak bevásárolni, mert ott olcsóbb és jobb minőségű termékeket találhatnak.

Raskó György hozzátette, hogy ha Lázár János úgy képzeli el a kiszorítást, hogy a magyar láncokat hatékonyabb teljesítményre serkenti, és ehhez hozzárendeli a szükséges infrastruktúrát, azt el tudná fogadni, még úgy is, ha az uniós versenyhivatalnál bepanaszolnák Magyarországot a túlzott állami támogatásért.

Az adminisztratív kiszorítás egy blöff

- jelentette ki Raskó György.

Az agrárközgazdász szerint, ha a multiknak távoznia kellene Magyarországról, azzal csökkenne a verseny, drágább lenne az élelmiszer és rosszabb lenne annak minősége. Ezzel pedig nemcsak a magyar fogyasztók, de a termelők és az állam is rosszul járna. Raskó György emlékeztetett rá, hogy a magyar rendszerek problémája a jövedelmezőség hiánya. Mindeközben a külföldi láncok, mint például a Lidl és az Aldi nagyon profitábilisak, ami után ők adót is fizetnek. A szakember kizártnak tartja, hogy a magyar költségvetés abból profitálna, hogy ilyen jól menő cégeket elüldöznek innen, mert a magyar élelmiszerexport jelentős hányada ezeken megy keresztül, mert mindegyiknek vannak boltjai a környező és a távolabbi országokban is, és az olyan piacos termékeket, amiket Magyarországon be tudnak szerezni, azt nemcsak a magyar üzletekben árulják, hanem viszik ezekbe a boltokba is. Ez pedig így nemcsak exportbevételt, hanem termelői bevételt is jelent.

Raskó György szerint szomorú, hogy ezzel kell foglalkoznia a magyar sajtónak, mivel ez az ötlet teljesen szürreális, és ha megvalósulna, teljesen kontraproduktív lenne. A multik problémája ugyanis inkább az, hogy jóval többet szeretnének rendelni, de a magyar élelmiszeripar nem tud annyit szállítani.

Nem arról van szó, hogy túltermelési válság van élelmiszerből a világon, és a multik pikkelnek a magyar beszállítókra, és nem tőlük rendelnek, és akiknek ezért ott marad a termék a nyakukon. Nincs olyan élelmiszer vagy mezőgazdasági nyersanyag, ami Magyarország uniós csatlakozása óta feleslegesen keletkezett és nem lehetett eladni

- mutatott rá Raskó György.

Az agrárközgazdász beszélt arról is, hogy a magyar élelmiszer-gazdaság teljesen be van ágyazódva a globális élelmiszer-gazdaságba. Ott pedig óriási kereslet van, és inkább az a probléma, hogy a termelők nem tudnak annyit termelni, amennyi egy láncnak szükséges ahhoz, hogy tudjon vele valamit kezdeni. 

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Fenntarthatóság és innováció az agráriumban - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
AgroFood 2024
Élelmiszeripari körkép - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
EZT OLVASTAD MÁR?