Jogos a kérdés, hogy miként hathat éven belül az élelmiszer árakra egy több éves átfutású, még el sem fogadott EU-s szabályozás tervezet. A válasz a széndioxid kvóták európai piacában (ETS) rejlik, ahol már a bejelentés előtt emelkedtek az árak, és piaci szereplők szerint ezekre tett rá az EU javaslatcsomag, amely konkrét célárakat és az ETS piacot érdemben befolyásoló elemeket tartalmaz. Az ETS piac drágulása jelenleg már az 50 EUR/, ha kitart, rövid időn belül begyűrűzik az ipari, vállalati szektor villany számláiba is. 2022-ig akár 40-60%-kal is emelkedhetnek a magyar élelmiszertermelők, feldolgozók villany költségei is. Az élelmiszer ellátási láncok, egészen a fogyasztó asztaláig nem kis mértékben használnak fel villany és egyéb energiát. Egy olasz tanulmány szerint a takarmány előállítástól kezdve a csomagolásig 1 kg hústermékhez például átlagosan 50-55 MJ energiát használ el az előállítás. E komplex rendszerbe beleértendő a takarmánytermelés, az állat hízlalása, a vágás-darabolás, a továbbfeldolgozás, a csomagolás illetve maga a szállítás is (legalább az áruházig, értékesítés helyéig). Így az egyes fázisárakra legalább 3-5% költségnövekmény rakódik, már a villamosenergia költség emelkedésén keresztül, a többi hatásról (pl. földgáz és gépjármű üzemanyagok áráról) nem is beszélve.

Közép-hosszú távon éreztetheti hatását, ha valóban megvalósul a Fit for 55 importra számított ÜHG kibocsátást terhelő vám/tarifa tervezete, amely például a műtrágyák kapcsán már nevesítve is van a tervezetben, mert így biztosítható, hogy ne harmadik országokba tevődjön át a szennyező tevékenység. Utóbbi kapcsán fontos tisztában lenni azzal, hogy nem lesz elég, ha csak a műtrágya importot terheli majd ilyen extra környezeti tarifa, hanem a végtermékekig bezárólag, minden feldolgozási szintnél fontos ezt terhelni a takarmány alapanyagoktól a húskészítményekig bezárólag. Ha a tervezet többi agráriumot érintő kibocsátás csökkentő intézkedésén túl az import tarifák is konzekvens módon bevezetésre kerülnek, akkor biztosan, és érezhető mértékben drágulni fognak az élelmiszerek az Európai Unió területén, így Magyarországon is. Az EU piacán értékesítő, helyi mezőgazdasági termelőknek kis reménysugár, hogy a tengerentúli szállítás ÜHG tarifái is emelkedni fognak, így a logisztikai költségek szintjén javul a rövid ellátási láncok versenyképessége.

Azt már egy ideje tudjuk, hogy a fenntarthatóságnak ára van, de eddig az élelmiszer árak tekintetében kevésbé volt meghatározó, mint az energetikában. Ez a végső tervezettől függetlenül is, szinte biztosan változni fog az EU-ban, de fontos tisztában lenni azzal, hogy érdemi külső energia input (pl. műtrágyázás) nélkül nem tudunk megfelelő mennyiségű élelmiszert termelni a világ népességének. Egy extrém példa okáért, a középkor előtti, extra külső energia (gépek, műtrágyázás etc.) nélküli mezőgazdasági műveléssel főre vetítve közel 30 hektár földterületet kellene felhasználni, miközben a világ jelenlegi lakosságszáma mellett a rendelkezésre álló termő terület ~0,2 hektár/fő.

Összefoglalásként; tehát a vita nem elsősorban az energiamennyiség csökkentésére, hanem annak megújuló alapú, realitások talaján mozgó kiváltására kellene hogy koncentráljon, figyelembe véve azt is, hogy a szegényebb háztartások is megfelelő minőségű, és mennyiségű élelmiszerhez jussanak, még elérhető áron. Össztársadalmi fenntarthatóság nélkül nem teljesülhetnek a Fit for 55 célkitűzései sem.

Írta: Antal Áron és Héjja Csaba, Takarékbank Agrárcentrum