Brutálisan megdrágult ez a húsféle Magyarországon: aranyáron mérik a hentesek

agrarszektor.hu
Az előrejelzések szerint a világ nem a vegetáriánus életmód felé halad, sőt épp ellenkezőleg. 2050-re a globális húsfogyasztás a jelenlegi mintegy évi 340 millió tonnáról 470 millió tonnára, vagyis közel 40 százalékkal fog emelkedni. Azaz a fejenkénti húsfogyasztás mintegy 8 kilogrammal lesz több, mintegy 1,5 milliárd fő többletfogyasztó mellett. De hol tartanak a magyarok? Mennyire eszik és becsülik meg saját nemzeti prémium húsukat, a mangalicát?

Agrárszektor 2022 konferencia

Közeleg az év nagy agráreseménye, a jubileumi Agrárszektor Konferencia 

Tizedik alkalommal rendezi meg az idén a Portfolio Csoport kétnapos siófoki Agrárszektor Konferenciáját, amely az egyik legnagyobb és legjelentősebb szakmai eseménynek számít a hazai agráriumban. A november 30-december 1-jei jubileumi eseménynek a siófoki Hotel Azúr szálloda és konferenciaközpont ad otthont. A konferencia valamennyi olyan fontos agrártémával foglalkozik, amely hosszú távon is döntő hatást gyakorolhat az agrárgazdasági szereplők tevékenységeire. A rendezvény az agrárium valamennyi résztvevőjének – a mezőgazdasági termelőknek, az élelmiszerfeldolgozóknak, a gazdálkodókat kiszolgáló szolgáltatóknak és a kereskedőknek – hasznos és naprakész információkat nyújthat, akik az államigazgatási, a vállalati-üzleti és az érdekképviseleti szféra csúcsvezetőtől hallhatnak színvonalas szakmai előadásokat és kerekasztal-beszélgetéseket. Ne mulassza el, és jöjjön el a Portfolio Csoport siófoki Agrárszektor Konferenciájára november 30-december 1. között! 

A statisztikai adatok szerint egy magyar nagyjából 30 kg sertést és hozzávetőleg ugyanennyi baromfihúst fogyaszt el évente. A húsok népszerűségi versenyében a marhahús a sereghajtó, ebből évente mindössze 3,5 kg-ot eszünk, a sertés és a baromfi viszont fej-fej mellett versenyez. Ehhez képest a hazai mangalicafogyasztás elenyésző tételt jelent  - írta meg a HelloVidék. Bár a mangalica a drágább, prémium minőségű vörös húsok közé sorolható, beltartalmi értékei és az ideális zsír-hús arány miatt rendkívül ízletesen elkészíthető - ezért is lenne hasznos, ha minél többen felismernék ennek a húsfajtának is a jelentőségét.

Általában sincs könnyű helyzetben a sertéságazat

Giczi Gergely, az Agrármarketing centrum (AMC) ügyvezető-helyettesének elmondása szerint nagyon nehéz helyzetben van a sertéságazat, hiszen az emberre veszélytelen afrikai sertéspestis (ASP) okozta piaci átrendeződés a felvásárlási árakat sok esetben már az önköltségi ár alá csökkentette. Az elmúlt három évben Magyarországon egynegyedével csökkent a mangalicatenyésztők száma is, megfigyelhető egy bizonyos átrendeződés. Nem is az állatállomány, hanem a tenyésztők száma csökkent - mondta el a HelloVidéknek Tóth Péter, a Mangalicatenyésztők Országos Egyesületének elnöke.

Pár éve még közel 200 tenyésztőről lehetett beszélni, ehhez képest jelenleg 150-en vannak, akik ebben az ágazatban tevékenykednek. Az elnök szerint jellemzően a kisebb tenyésztők hagytak fel a mangalicával.

A hazánkban jelenlévő vírusok (mint az afrikai sertéspestis és a koronavírus), és az ezekhez kötődő kormányzati intézkedések igazából csak felgyorsították a természetes folyamatot. A világ abba az irányba megy el, hogy a háztájiban tartott, kisebb, 10-20 fős állományok nem rentábilisak, így lassan eltűnnek

- közölte Tóth Péter.

A szakember hozzátette, hogy a mangalica-tenyésztők számának csökkenése összefügg egy generációváltással is: lassan kihalnak a hagyományos paraszti gazdálkodók. Másodsorban a piac átrendeződésével is magyarázható a csökkenés, hiszen ma már a fogyasztók is elvárnak egy olyan magasabb minőséget, akár a termékben, akár a csomagolásban, hozzá a megfelelő igazolásokat, amit egy paraszti gazdaság nem biztos, hogy garantálni tud.

Az az állattenyésztési mód, ami 30-40 évvel ezelőtt még tökéletesen működhetett, ma már nem biztos, hogy életképes. Ezért a hazai mangalicatenyésztők egy része is abba a helyzetbe került, hogy vagy fejlesztenek, amihez egyébként rengeteg állami támogatást lehet igénybe venni, vagy pedig abbahagyják.

Közel harmadával csökkent az állomány, de most újra nő

Jelenleg a hazai állatállomány körülbelül 8300-8500 darab tenyészkocát jelent. Tóth Péter szerint ebben is tapasztaltak egy nagy visszaesést: 2018 végén, illetve 2019 elején, jellemzően az afrikai sertéspestis miatt olyan nagyüzemi piacvesztések voltak az exportban is, amiből kifolyólag az akkori, körülbelül 9800 állatos állomány 6500-ra esett vissza. 2019 végétől azonban megállt ez a folyamat, sőt újra növekedni kezdett, így idén év vége felé el is érheti a 8500-at. Annyi változás azonban történt, hogy ezek az újraépülő állományok már jellemzően a nagyobb termelőknél vannak. Egyre több a 200-500 kocás mangalicatelep, ezek pedig már nagyüzemeknek számítanak.

A nagyüzemi mangalicatartás nagyon más, mint más az otthoni

Jelentős eltérések vannak a sertés- és a mangalicatenyésztés között, fogalmazott a szakember. Tóth Péter kiemelte, hogy mangalica esetében, ha valakinek 300 kocája van, arra már azt lehet mondani, hogy nagyipari termelést folytat, holott az még közel sem olyan nagyüzem, amit a többezer fős hússertés-telepek esetében felépítenek. A Mangalicatenyésztők Országos Egyesületének elnöke rámutatott, hogy az egyesület alapszabályzata és tenyésztési programja nagyon szigorúan szabályozza a tartási módot és a takarmányozást is. Ez azt jelenti, hogy az állatokat szalmás almon kell tartani, kifutós körülmények között, a hízóknak külső karámot kell biztosítani. Ezt azoknak a tenyésztőknek is be kell tartaniuk, akinek 10 darab mangalicájuk van, de azoknak is, akik egy 300 kocás állománnyal foglalkoznak.

A hazai mangalicatenyésztésben mind a mai napig az 1920-as és 1930-as évekbeli, uradalmakban szokásos technológiát kell elképzelni. Lehet ezt ötvözni a legmodernebb technológiával is, de a mangalicánál a minimum a félalmos tartás. De kifejezetten bio- vagy ökológia gazdálkodásban mangalicával foglalkozó termelő csak néhány van az országban. Magyarországon viszont csak úgy lehet mangalicaterméket forgalmazni, ha a tenyésztő a Mangalicatenyésztők Országos Egyesületének igazolványával, az állatok pedig hivatalos törzskönyvekkel rendelkeznek.

Az elmúlt évek változása: csökkent az export, nőtt a belföldi piac

A mangalicahús jellemzően ma is sokkal népszerűbb külföldön, mint hazánkban. Pár éve még ezt a hungarikumot Japánban fogyasztották legszívesebben, ahol főleg felsőkategóriás éttermekben volt kapható, de mára - fogalmazott Tóth Péter - az afrikai sertéspestis miatt ez is megváltozott. Japánba nincs export, ellenben Hongkong, Makaó továbbra is a magyar mangalica nagy felvevőpiaca, most indul a szingapúri piac is újra, de erős még a spanyol, és meglepő módon nagyon feljövőben van Románia felvevőpiaca is.

A hazai tenyésztők jelenleg a tőkehús 60%-át értékesítik külföldön, a termelt mennyiségnek 40%-a marad Magyarországon. Ez az arány pár éve még 70% és 30% volt, tehát erősen feljövőben van a hazai piac.

Drasztikusan nő a mangalicahús ára

Durván megnőttek az élelmiszerárak az utóbbi időben, a húsok is sokat drágultak. A takarmányfronton tapasztalható áremelkedés okozza mindezt - közölte a HellóVidékkel Süle Katalin, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) általános agrárgazdasági ügyekért felelős országos alelnöke. Kiemelte, a termelők az állataikat jelenleg 30-40%-kal magasabb takarmányköltséggel tudják csak felnevelni az egy évvel korábbihoz képest. A takarmányár pedig komoly kihatással van a hústermékek árára is. Az állattenyésztés jelenleg nagyon nehéz helyzetben van emiatt. Akik levágatják az állatot, azoknál még képződik valamennyi hasznon, de a tenyészállat-értékesítésnél aligha. Sajnos az a tapasztalat, hogy a tenyészállat attól nem lesz drágább, ha 30%-kal drágábban etetik.

A mangalicahús esetében sincs ez másként. Az exportárak és a mangalica-termékek árai is nőttek, körülbelül 30-40%-kal. A mangalica élősertés és az egyéb húsipari termékek ára, a többi sertésfajtától teljesen külön mozogva, a normál sertéshústól elszakadva követte az elmúlt egy-két évben bekövetkezett takarmány és egyéb termelési költségek növekedését - mondta Tóth Péter. A szakember hozzátette, azt lehet mondani, hogy az elmúlt 2 év, a koronavírus-járványtól függetlenül a mangalica-ágazatban - a nagyipari sertéshússal ellentétben - jelentős áremelkedést okozott.

2018-ban az élő sertés húsa kilónként 500 forintos ár körül mozgott, ez mára 600-700 forint lett. Mivel ez egy prémium termék, amit viszonylag szűk kör forgalmaz és veszi is meg, ebben a körben a 30%-os áremelés nem fáj talán annyira, mintha egy hasonló mértékű áremelés egy alapélelmiszernél következik be

- szögezte le Tóth Péter.

A szakember azt is elmondta, hogy azért nem jellemző, hogy a mangalicából készült termékek a nagyobb áruházláncok hűtőiben is megtalálhatók legyenek. Az ő a felvevőpiacuk jellemzően közvetlenül az éttermek, a delikátboltok, illetve a termelői piacok, ahol a termelő maga kimegy az árujával és kikerüli a teljes kereskedelmi láncot.

A mangalicatermékek akár 4-5-ször is többe kerülnek, mint a nagyipari sertésből készült húsáruk. De ezek nem azért ennyire drágák, mert egy kivételezett kör ezzel visszaél, és nem is azért, mert kevés van belőlük, hanem azért, mert magát a mangalicasertést is jóval drágább nevelni. Eleve 2-3-szor többe kerül. A mangalicakarajnak akkor is 4000 forintba kerül kilója, ha egy darab disznóból veszem ki azt a karajt, vagy ha 100-ból, mert sokba kerül a takarmányfogyasztása, és eleve speciálisabb a tartása is - magyarázta Tóth Péter, aki hozzátette, a mangalicát speciális kézműves terméknek kell tekinteni, aminél nem a mennyiségi, hanem valóban a minőségi paraméterek a lényegesek.

Nehezített pályán mozognak a tenyésztők

Csökkent a tenyésztők száma, de - emelte ki még Tóth Péter - az is nehezíti a hazai mangalicatenyésztők helyzetét, hogy a legkisebb húsipari üzemekre ugyanazok az állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági szabályok vonatkoznak, mint a legnagyobbakra. Viszont ezek kialakítása akkor is ugyanannyi pénzbe kerül, ha 10 disznót nevelnek ott, és akkor is, ha 500-at. Ez is oka egyébként, hogy egyre kevesebb családi gazdaság foglalkozik mangalicatenyésztéssel.

Így lett a mangalica saját nemzeti prémium húsunk

A mangalica zsírsertés az egyetlen magyar őshonos fajta, ami már az I840-es évekre kialakult. Az egységes külsejű magyar változat komoly exportsikereket is hozott hazánknak. 200 éves múltja, ezen belül 50 éves sikertörténete van. A XIX. században, a Kárpát medencében honosodott meg ez a tipikus zsírsertés. Igénytelensége, jó zsírtermelő-képessége a maga idejében világhírűvé tette. A mangalica fajtáiról itt találhatóak bővebb információk.

Az 1955. évi törzskönyvezett kocalétszám 18 ezer példányról 10 év alatt 243 példányra (1,3 %-ra), majd további 5 év során 35-40 állatra (0,2 %-ra) zsugorodott. A rendszerváltás utáni magyar állattenyésztésen belül sikeresnek mondható ágazat a mangalicatenyésztés legújabb kori szakasza. 1994-ben, 68 év elteltével másodszor alakult meg a Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete 20 taggal, ezen belül 6 tenyésztővel a Debreceni Agrártudományi Egyetemen. 2008-ra már 150 egyesületi tag 8600 ellenőrzött kocával termelt.

Miért is jó a mangalicahús?

A mangalica hús-zsír aránya a "normál" sertéshez képest fordított: 30%-a színhús és 70%-a zsír. Mi magyarok pedig, bár imádunk szalonnát sütni, vagy zsíros kenyeret enni, a zsíros húsokat mégsem kedveljük annyira. Eközben világszerte csak a legdrágább, felső kategóriás éttermek teszik fel a mangalicát az éltalpra, a spanyolok pedig prémium minőségű sonkának vásárolják fel.

A mangalicahús a korszerű táplálkozásba is beleillik

Ahogy a sovány sertéshús (például a karaj), úgy a mangalica is az egészségtudatos táplálkozásba is nagyszerűen beleillik, mert zsír- és koleszterin tartalma egyaránt alacsony. Az Országos Élelmezés és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) aktuális ajánlása szerint naponta 2-3 egység húsra, húskészítményre van szüksége szervezetünknek. Egy egység például: 10 dkg sovány sertéshús, baromfi, marha, borjú (nyers tömeg), 5 dkg sovány felvágott, 4 dkg közepes zsírtartalmú felvágott.

Koleszterin okosan

Mint minden állati eredetű élelmiszer, a húsok is tartalmaznak több-kevesebb mennyiségben koleszterint, amely normál esetben nem káros a szervezetünkre, kizárólag a magas koleszterinszinttel élőknek kell odafigyelnie a bevitt mennyiségre. Minél soványabb a hús, annál alacsonyabb annak koleszterintartalma, amit a hús sütéséhez használt zsiradékkal sokszorozunk meg. Ha a sertéshúst kevés zsiradékkal vagy a reformkonyha egyéb fortélyait felhasználva, repceolajon vagy párolva, esetleg sütőzacskóban sütve készítjük el még azok is büntetlenül élvezhetik a kellemes ízvilágát, akiknek magasabb a koleszterinszintjük. Érdekességképpen: a sovány sertéshús fele annyi koleszterint sem tartalmaz, mint a csökkentett zsírtartalmú vaj.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
Támogatott tartalom

Agility+Alliance csomagajánlat (x)

Őszi kalászosok őszi gyomirtása – nézze meg a saját szemével, hogy mi a szakemberek véleménye, mit mutatnak a tavaszi eredmények.

KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2022
Jubileumi, 10. Agrárszektor konferenciánkat rendezzük meg idén!
Budapest Economic Forum 2022
Jön a Portfolio legjelentősebb makrogazdasági konferenciája,
Győr - Nyugat-magyarországi Gazdasági Fórum 2022
Átfogó kép a hazai gazdasági helyzetről - ingyenes gazdasági fórum a helyi vállalatoknak.
Sustainable World 2022
A Portfolio jövő vállalatainak szóló konferenciája - fenntarthatóság, ESG, zöld pénzügyek,
EZT OLVASTAD MÁR?