Brutálisan megdrágult ez a húsféle Magyarországon: aranyáron mérik a hentesek

Brutálisan megdrágult ez a húsféle Magyarországon: aranyáron mérik a hentesek

agrarszektor.hu
Az előrejelzések szerint a világ nem a vegetáriánus életmód felé halad, sőt épp ellenkezőleg. 2050-re a globális húsfogyasztás a jelenlegi mintegy évi 340 millió tonnáról 470 millió tonnára, vagyis közel 40 százalékkal fog emelkedni. Azaz a fejenkénti húsfogyasztás mintegy 8 kilogrammal lesz több, mintegy 1,5 milliárd fő többletfogyasztó mellett. De hol tartanak a magyarok? Mennyire eszik és becsülik meg saját nemzeti prémium húsukat, a mangalicát?

Már csak néhány nap és ismét együtt a hazai agrárszakma az Agrárszektor konferencián Siófokon!

Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Nagy István, Áder János, Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...

Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!

A statisztikai adatok szerint egy magyar nagyjából 30 kg sertést és hozzávetőleg ugyanennyi baromfihúst fogyaszt el évente. A húsok népszerűségi versenyében a marhahús a sereghajtó, ebből évente mindössze 3,5 kg-ot eszünk, a sertés és a baromfi viszont fej-fej mellett versenyez. Ehhez képest a hazai mangalicafogyasztás elenyésző tételt jelent  - írta meg a HelloVidék. Bár a mangalica a drágább, prémium minőségű vörös húsok közé sorolható, beltartalmi értékei és az ideális zsír-hús arány miatt rendkívül ízletesen elkészíthető - ezért is lenne hasznos, ha minél többen felismernék ennek a húsfajtának is a jelentőségét.

Általában sincs könnyű helyzetben a sertéságazat

Giczi Gergely, az Agrármarketing centrum (AMC) ügyvezető-helyettesének elmondása szerint nagyon nehéz helyzetben van a sertéságazat, hiszen az emberre veszélytelen afrikai sertéspestis (ASP) okozta piaci átrendeződés a felvásárlási árakat sok esetben már az önköltségi ár alá csökkentette. Az elmúlt három évben Magyarországon egynegyedével csökkent a mangalicatenyésztők száma is, megfigyelhető egy bizonyos átrendeződés. Nem is az állatállomány, hanem a tenyésztők száma csökkent - mondta el a HelloVidéknek Tóth Péter, a Mangalicatenyésztők Országos Egyesületének elnöke.

Pár éve még közel 200 tenyésztőről lehetett beszélni, ehhez képest jelenleg 150-en vannak, akik ebben az ágazatban tevékenykednek. Az elnök szerint jellemzően a kisebb tenyésztők hagytak fel a mangalicával.

A hazánkban jelenlévő vírusok (mint az afrikai sertéspestis és a koronavírus), és az ezekhez kötődő kormányzati intézkedések igazából csak felgyorsították a természetes folyamatot. A világ abba az irányba megy el, hogy a háztájiban tartott, kisebb, 10-20 fős állományok nem rentábilisak, így lassan eltűnnek

- közölte Tóth Péter.

A szakember hozzátette, hogy a mangalica-tenyésztők számának csökkenése összefügg egy generációváltással is: lassan kihalnak a hagyományos paraszti gazdálkodók. Másodsorban a piac átrendeződésével is magyarázható a csökkenés, hiszen ma már a fogyasztók is elvárnak egy olyan magasabb minőséget, akár a termékben, akár a csomagolásban, hozzá a megfelelő igazolásokat, amit egy paraszti gazdaság nem biztos, hogy garantálni tud.

Az az állattenyésztési mód, ami 30-40 évvel ezelőtt még tökéletesen működhetett, ma már nem biztos, hogy életképes. Ezért a hazai mangalicatenyésztők egy része is abba a helyzetbe került, hogy vagy fejlesztenek, amihez egyébként rengeteg állami támogatást lehet igénybe venni, vagy pedig abbahagyják.

Közel harmadával csökkent az állomány, de most újra nő

Jelenleg a hazai állatállomány körülbelül 8300-8500 darab tenyészkocát jelent. Tóth Péter szerint ebben is tapasztaltak egy nagy visszaesést: 2018 végén, illetve 2019 elején, jellemzően az afrikai sertéspestis miatt olyan nagyüzemi piacvesztések voltak az exportban is, amiből kifolyólag az akkori, körülbelül 9800 állatos állomány 6500-ra esett vissza. 2019 végétől azonban megállt ez a folyamat, sőt újra növekedni kezdett, így idén év vége felé el is érheti a 8500-at. Annyi változás azonban történt, hogy ezek az újraépülő állományok már jellemzően a nagyobb termelőknél vannak. Egyre több a 200-500 kocás mangalicatelep, ezek pedig már nagyüzemeknek számítanak.

A nagyüzemi mangalicatartás nagyon más, mint más az otthoni

Jelentős eltérések vannak a sertés- és a mangalicatenyésztés között, fogalmazott a szakember. Tóth Péter kiemelte, hogy mangalica esetében, ha valakinek 300 kocája van, arra már azt lehet mondani, hogy nagyipari termelést folytat, holott az még közel sem olyan nagyüzem, amit a többezer fős hússertés-telepek esetében felépítenek. A Mangalicatenyésztők Országos Egyesületének elnöke rámutatott, hogy az egyesület alapszabályzata és tenyésztési programja nagyon szigorúan szabályozza a tartási módot és a takarmányozást is. Ez azt jelenti, hogy az állatokat szalmás almon kell tartani, kifutós körülmények között, a hízóknak külső karámot kell biztosítani. Ezt azoknak a tenyésztőknek is be kell tartaniuk, akinek 10 darab mangalicájuk van, de azoknak is, akik egy 300 kocás állománnyal foglalkoznak.

A hazai mangalicatenyésztésben mind a mai napig az 1920-as és 1930-as évekbeli, uradalmakban szokásos technológiát kell elképzelni. Lehet ezt ötvözni a legmodernebb technológiával is, de a mangalicánál a minimum a félalmos tartás. De kifejezetten bio- vagy ökológia gazdálkodásban mangalicával foglalkozó termelő csak néhány van az országban. Magyarországon viszont csak úgy lehet mangalicaterméket forgalmazni, ha a tenyésztő a Mangalicatenyésztők Országos Egyesületének igazolványával, az állatok pedig hivatalos törzskönyvekkel rendelkeznek.

Az elmúlt évek változása: csökkent az export, nőtt a belföldi piac

A mangalicahús jellemzően ma is sokkal népszerűbb külföldön, mint hazánkban. Pár éve még ezt a hungarikumot Japánban fogyasztották legszívesebben, ahol főleg felsőkategóriás éttermekben volt kapható, de mára - fogalmazott Tóth Péter - az afrikai sertéspestis miatt ez is megváltozott. Japánba nincs export, ellenben Hongkong, Makaó továbbra is a magyar mangalica nagy felvevőpiaca, most indul a szingapúri piac is újra, de erős még a spanyol, és meglepő módon nagyon feljövőben van Románia felvevőpiaca is.

A hazai tenyésztők jelenleg a tőkehús 60%-át értékesítik külföldön, a termelt mennyiségnek 40%-a marad Magyarországon. Ez az arány pár éve még 70% és 30% volt, tehát erősen feljövőben van a hazai piac.

Drasztikusan nő a mangalicahús ára

Durván megnőttek az élelmiszerárak az utóbbi időben, a húsok is sokat drágultak. A takarmányfronton tapasztalható áremelkedés okozza mindezt - közölte a HellóVidékkel Süle Katalin, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) általános agrárgazdasági ügyekért felelős országos alelnöke. Kiemelte, a termelők az állataikat jelenleg 30-40%-kal magasabb takarmányköltséggel tudják csak felnevelni az egy évvel korábbihoz képest. A takarmányár pedig komoly kihatással van a hústermékek árára is. Az állattenyésztés jelenleg nagyon nehéz helyzetben van emiatt. Akik levágatják az állatot, azoknál még képződik valamennyi hasznon, de a tenyészállat-értékesítésnél aligha. Sajnos az a tapasztalat, hogy a tenyészállat attól nem lesz drágább, ha 30%-kal drágábban etetik.

A mangalicahús esetében sincs ez másként. Az exportárak és a mangalica-termékek árai is nőttek, körülbelül 30-40%-kal. A mangalica élősertés és az egyéb húsipari termékek ára, a többi sertésfajtától teljesen külön mozogva, a normál sertéshústól elszakadva követte az elmúlt egy-két évben bekövetkezett takarmány és egyéb termelési költségek növekedését - mondta Tóth Péter. A szakember hozzátette, azt lehet mondani, hogy az elmúlt 2 év, a koronavírus-járványtól függetlenül a mangalica-ágazatban - a nagyipari sertéshússal ellentétben - jelentős áremelkedést okozott.

2018-ban az élő sertés húsa kilónként 500 forintos ár körül mozgott, ez mára 600-700 forint lett. Mivel ez egy prémium termék, amit viszonylag szűk kör forgalmaz és veszi is meg, ebben a körben a 30%-os áremelés nem fáj talán annyira, mintha egy hasonló mértékű áremelés egy alapélelmiszernél következik be

- szögezte le Tóth Péter.

A szakember azt is elmondta, hogy azért nem jellemző, hogy a mangalicából készült termékek a nagyobb áruházláncok hűtőiben is megtalálhatók legyenek. Az ő a felvevőpiacuk jellemzően közvetlenül az éttermek, a delikátboltok, illetve a termelői piacok, ahol a termelő maga kimegy az árujával és kikerüli a teljes kereskedelmi láncot.

A mangalicatermékek akár 4-5-ször is többe kerülnek, mint a nagyipari sertésből készült húsáruk. De ezek nem azért ennyire drágák, mert egy kivételezett kör ezzel visszaél, és nem is azért, mert kevés van belőlük, hanem azért, mert magát a mangalicasertést is jóval drágább nevelni. Eleve 2-3-szor többe kerül. A mangalicakarajnak akkor is 4000 forintba kerül kilója, ha egy darab disznóból veszem ki azt a karajt, vagy ha 100-ból, mert sokba kerül a takarmányfogyasztása, és eleve speciálisabb a tartása is - magyarázta Tóth Péter, aki hozzátette, a mangalicát speciális kézműves terméknek kell tekinteni, aminél nem a mennyiségi, hanem valóban a minőségi paraméterek a lényegesek.

Nehezített pályán mozognak a tenyésztők

Csökkent a tenyésztők száma, de - emelte ki még Tóth Péter - az is nehezíti a hazai mangalicatenyésztők helyzetét, hogy a legkisebb húsipari üzemekre ugyanazok az állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági szabályok vonatkoznak, mint a legnagyobbakra. Viszont ezek kialakítása akkor is ugyanannyi pénzbe kerül, ha 10 disznót nevelnek ott, és akkor is, ha 500-at. Ez is oka egyébként, hogy egyre kevesebb családi gazdaság foglalkozik mangalicatenyésztéssel.

Így lett a mangalica saját nemzeti prémium húsunk

A mangalica zsírsertés az egyetlen magyar őshonos fajta, ami már az I840-es évekre kialakult. Az egységes külsejű magyar változat komoly exportsikereket is hozott hazánknak. 200 éves múltja, ezen belül 50 éves sikertörténete van. A XIX. században, a Kárpát medencében honosodott meg ez a tipikus zsírsertés. Igénytelensége, jó zsírtermelő-képessége a maga idejében világhírűvé tette. A mangalica fajtáiról itt találhatóak bővebb információk.

Az 1955. évi törzskönyvezett kocalétszám 18 ezer példányról 10 év alatt 243 példányra (1,3 %-ra), majd további 5 év során 35-40 állatra (0,2 %-ra) zsugorodott. A rendszerváltás utáni magyar állattenyésztésen belül sikeresnek mondható ágazat a mangalicatenyésztés legújabb kori szakasza. 1994-ben, 68 év elteltével másodszor alakult meg a Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete 20 taggal, ezen belül 6 tenyésztővel a Debreceni Agrártudományi Egyetemen. 2008-ra már 150 egyesületi tag 8600 ellenőrzött kocával termelt.

Miért is jó a mangalicahús?

A mangalica hús-zsír aránya a "normál" sertéshez képest fordított: 30%-a színhús és 70%-a zsír. Mi magyarok pedig, bár imádunk szalonnát sütni, vagy zsíros kenyeret enni, a zsíros húsokat mégsem kedveljük annyira. Eközben világszerte csak a legdrágább, felső kategóriás éttermek teszik fel a mangalicát az éltalpra, a spanyolok pedig prémium minőségű sonkának vásárolják fel.

A mangalicahús a korszerű táplálkozásba is beleillik

Ahogy a sovány sertéshús (például a karaj), úgy a mangalica is az egészségtudatos táplálkozásba is nagyszerűen beleillik, mert zsír- és koleszterin tartalma egyaránt alacsony. Az Országos Élelmezés és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) aktuális ajánlása szerint naponta 2-3 egység húsra, húskészítményre van szüksége szervezetünknek. Egy egység például: 10 dkg sovány sertéshús, baromfi, marha, borjú (nyers tömeg), 5 dkg sovány felvágott, 4 dkg közepes zsírtartalmú felvágott.

Koleszterin okosan

Mint minden állati eredetű élelmiszer, a húsok is tartalmaznak több-kevesebb mennyiségben koleszterint, amely normál esetben nem káros a szervezetünkre, kizárólag a magas koleszterinszinttel élőknek kell odafigyelnie a bevitt mennyiségre. Minél soványabb a hús, annál alacsonyabb annak koleszterintartalma, amit a hús sütéséhez használt zsiradékkal sokszorozunk meg. Ha a sertéshúst kevés zsiradékkal vagy a reformkonyha egyéb fortélyait felhasználva, repceolajon vagy párolva, esetleg sütőzacskóban sütve készítjük el még azok is büntetlenül élvezhetik a kellemes ízvilágát, akiknek magasabb a koleszterinszintjük. Érdekességképpen: a sovány sertéshús fele annyi koleszterint sem tartalmaz, mint a csökkentett zsírtartalmú vaj.

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Kistermelőknek és fiatal gazdáknak most 50% kedvezménnyel! Decemberben ismét Agrárszektor konferencia!
EZT OLVASTAD MÁR?
Agrárszektor  |  2024. december 2. 13:31