Drága szuperélelmiszer hódít a boltokban: rengetegen veszik a hagyományos helyett

Az utóbbi években ugrásszerűen megnőtt a bioélelmiszerek népszerűsége az Európai Unióban. Ez pedig nemcsak a biozöldségekre igaz, hanem az állati termékekre is, legyen szó húsról, fogyasztói tejről vagy sajtról. Az Eurostat adatbázisa szerint a 2012-től 2020-ig tartó időszakban az uniós tagállamok biohús-, biotej- és biosajt-előállítása jobbára stabilan növekedett, bár bizonyos esetekben előfordultak érdekes visszaesések is. Magyarország például a biohús-termelés tekintetében kiemelkedően jól teljesített a vizsgált időintervallumban, a biotej és a biosajt terén viszont közel sem ennyire fényes a kép.

Agrárszektor 2022 konferencia

Közeleg az év nagy agráreseménye, a jubileumi Agrárszektor Konferencia 

Tizedik alkalommal rendezi meg az idén a Portfolio Csoport kétnapos siófoki Agrárszektor Konferenciáját, amely az egyik legnagyobb és legjelentősebb szakmai eseménynek számít a hazai agráriumban. A november 30-december 1-jei jubileumi eseménynek a siófoki Hotel Azúr szálloda és konferenciaközpont ad otthont. A konferencia valamennyi olyan fontos agrártémával foglalkozik, amely hosszú távon is döntő hatást gyakorolhat az agrárgazdasági szereplők tevékenységeire. A rendezvény az agrárium valamennyi résztvevőjének – a mezőgazdasági termelőknek, az élelmiszerfeldolgozóknak, a gazdálkodókat kiszolgáló szolgáltatóknak és a kereskedőknek – hasznos és naprakész információkat nyújthat, akik az államigazgatási, a vállalati-üzleti és az érdekképviseleti szféra csúcsvezetőtől hallhatnak színvonalas szakmai előadásokat és kerekasztal-beszélgetéseket. Ne mulassza el, és jöjjön el a Portfolio Csoport siófoki Agrárszektor Konferenciájára november 30-december 1. között! 

Évek óta egyre határozottabban nő a bioélelmiszerek népszerűsége az Európai Unióban, ezzel együtt pedig az irántuk való igény is. Ez pedig nemcsak a biozöldségekre és -gyümölcsök iránti, folyamatosan emelkedő keresletet jelenti, hanem az állati termékeket is, legyen szó biotejekről, biosajtokról vagy egyszerűen csak a húsról. Hogy ennek a keresletnek eleget tudjanak tenni, az uniós tagállamok is elkezdték felpörgetni az előállítási kapacitásukat - derült ki az Eurostat adatbázisából. A 2012-2020 közötti időszakban a legnagyobb uniós bioélelmiszer-előállító tagállamok jellemzően tovább tudták növelni a termelésüket, bár volt néhány meglepő visszaesés is.

A tavasz kiemelkedő agráreseménye: Agrárium Konferencia Kecskeméten

Április 6-án rendezi meg Kecskeméten a Portfolio Csoport tavaszi Agrárium 2022 konferenciáját, amely a gazdálkodási évet megalapozó, illetve megerősítő információkat nyújt a hazai agrárgazdaság szereplőinek. A rendezvény bemutatja és részletesen kifejti azokat a legfontosabb jogszabályi, támogatási, piaci, finanszírozási, innovációs és jövedelmezőségi változásokat, amelyek döntően befolyásolhatják az agrárvállalkozások tevékenységeit. A konferencia gyakorlati útmutatással és naprakész információkkal járul hozzá ahhoz, hogy az agrárgazdasági vállalkozások eredményes gazdasági döntéseket hozhassanak. A rendezvény valamennyi üzemméretű gazdálkodónak hasznos tájékoztatást nyújt a 2022-es évet érintő legjelentősebb agrárgazdasági változásokról. Ne hagyja ki az Agrárium 2022 Konferenciát április 6-án Kecskeméten!

A biohús-előállítás tekintetében a legnagyobb növekedést Franciaország produkálta, akik a vizsgált időszakban az évi csaknem 32,8 ezer tonnáról egészen kevés híján 85,1 ezer tonnára növelték a termelésüket, ami összesen 159%-os növekedést jelent. Mindezt úgy sikerült elérniük, hogy a növekedés folyamatos volt, egyik évben sem regisztráltak visszaesést a termelésben. Ennél szerényebb, de még mindig jelentős teljesítményt nyújtottak a spanyolok, akik 2012-ben még megközelítőleg 26,7 ezer tonnányi biohúst állítottak elő, ám 2020-ra ezt valamivel kevesebb, mint 38,7 ezer tonnára tornászták fel. Ez összességében 45%-os növekedésnek számít, ami akkor is elismerésre méltó, ha azt is számításba vesszük, hogy 2019-ben csaknem 41,3 ezer tonnát termeltek, vagyis 2020-ban az egy évvel korábbi értékhez képest 7%-kal csökkent az előállításuk. Dánia biohús-termelése a vizsgált időszak elején 14,5 ezer tonnás volt, ami aztán egészen 18,2 ezer tonnáig nőtt, összesen tehát 9 év alatt 26%-os növekedést értek el. Ezt annak fényében kell vizsgálni, hogy 2018-ban volt egy óriási visszaesés az ország biohús-előállításában, az előző évi csaknem 16,3 ezer tonnáról alig több, mint 6,6 ezer tonnára esett vissza a termelés, ami csaknem 60%-os visszaesést jelent. Más kérdés, hogy a dánok 2019-ben nemcsak a 2017-es szintet érték el, de még meg is haladták azt, így megint csak egy év alatt 169%-os növekedést produkáltak. Ehhez képest Lettországnak nincs mivel dicsekednie: míg 2012-ben évente több mint 3,2 ezer tonna biohúst állítottak elő, ez 2020-ra mindössze 1,5 ezer tonnára esett vissza. A balti ország előállítása így a 9 éves időintervallumban 54%-kal csökkent. Magyarország azonban kifejezetten büszke lehet magára. Amíg 2012-ben az ország biohús-előállítása 906 tonnát tett ki, ez 2018-ra meghaladta az 1,6 ezer tonnát. Ez összességében 68%-os növekedést jelentett, amivel arányaiban megelőztük a spanyolokat is.

A biotejek frontján már árnyaltabb a kép. Dánia a vizsgált időszak elején még közel 170,1 ezer tonnát állított elő ezekből a fogyasztói tejekből, ám ez a mennyiség 2020-ra 163,7 ezer tonnára csökkent. Ez összességében mintegy 4,4%-os visszaesést jelent. Ezzel szemben Spanyolország megtáltosodott, és amíg 2012-ben még alig több mint 2,3 ezer tonna ilyen tejet állítottak elő, ez 2020-ra 26,9 ezer tonnára nőtt. Ezzel a mediterrán ország több mint 11-szeresére növelte a termelését. Ezt a rekordot még csak megközelíteniük sem sikerült a franciáknak, pedig ők is kitettek magukért. A vizsgált időszak elején Franciaország biotej-termelése egy kevéssel haladta meg az 197,4 ezer tonnát, a végére viszont csaknem 415,6 ezer tonnára nőtt. Vagyis a franciák a 2012-2020 közötti időszakban 110%-kal növelték a termelésüket. A németek 2012-ben közel 254,8 ezer tonna biotejet állítottak elő, ez 2020-ra 447,4 ezer tonnára nőtt, vagyis 9 év alatt összesen 75,5%-kal emelkedett. A németek és a franciák esetében azt is fontos megemlíteni, hogy a termelés növekedése szinte végig egyenletes volt mindkét országban. Annál kevésebb oka van Magyarországnak a büszkeségre. Hazánk 2012-ben még csaknem 6,4 ezer tonna biotejet állított elő, ez 2016-ra pedig meghaladta a 9,9 ezer tonnát is, ám 2018-ben beszakadt a magyar termelés, amikor is a biotej-előállítás 3,4 ezer tonnára esett vissza. Ekkor egy év alatt közel kétharmadával esett vissza a termelés. 2020-ra pedig tovább csökkent a magyar biotej-előállítás, abban az évben már alig haladta meg a 2,3 ezer tonnát, vagyis a teljes 9 éves időszakban az előállítás mintegy 64,1%-kal csökkent. Nem kétséges, hogy a 2020-as évet meghatározó koronavírus-járvány is erősen közrejátszott az utolsó év számaiban, ám az erőteljesen csökkenő trend ettől függetlenül is határozottan fennáll.

Nemcsak a biotejek, de a biosajtok is egyre kapósabbak az uniós tagállamokban. Annyira, hogy Dániában az előállításuk a 2012-es, valamivel több mint 3,3 ezer tonnáról 2020-ra 15,7 ezer tonnára nőtt. Ez a vizsgált időszakra több mint 375%-os növekedést jelent. Franciaországban a növekedés ezzel szemben "csak" 169%-os volt. A 2012-es közel 16,6 ezer tonnáról 9 év alatt 44,8 ezer tonnára emelkedett az előállítás. Németországban a vizsgált időszak elején a 27,4 ezer tonnát közelítette meg a biosajt-előállítás, ami 2020-ra meghaladta a 64,7 ezer tonnát is. Ezzel összességében 136%-kal nőtt ott a termelés. Fontos megemlíteni, hogy a biosajtok tekintetében mind a francia, mind a német termelés stabilan és folyamatosan növekedett. Magyarországon azonban hasonlóan alakult a helyzet, mint a biotejeknél. Míg 2012-ben 375 tonnányi biosajtot állítottak elő hazánkban, ez 2016-ig kis kilengésekkel bár, de növekedett. Abban az évben a magyar biosajt-előállítás elérte az 537 tonnát, ám 2018-re ez 184 tonára esett vissza, ami csaknem 66%-os csökkenést jelent a termelésben. Ez 2020-ra tovább zuhant, 116 tonnára. Még ha az utolsó év eredményét be is tudjuk a koronavírus hatásának, akkor is azzal kell szembesülnünk, hogy a magyar biosajt előállítás 9 év alatt több mint 69%-kal csökkent.

Külön említést érdemel Nagy-Britannia. A szigetország rúdja a Brexit-referendum 2016-os megszavazása óta egyre inkább kifelé állt az Európai Unióból. Az ország végül 2020. január 31-én lépett ki az unióból, ami a bioélelmiszer-ágazat szereplőinek óriási csapás volt, mivel ezek termelése 2012 óta komoly növekedésnek indult a briteknél is. A biohúsok tekintetében a növekedés a 2012-től 2019-ig tartó időszakban 31%-os volt, a biotejeket illetően 20,5%-os, a biosajtok előállítása esetében pedig több mint 54%-os. Ezek a termékek azonban a Brexit véglegessé válásával elvesztették az uniós piacaikat, ami miatt 2020 őszén a bioélelmiszer-ágazat nyílt levélben fordult a brit kormányhoz, és azonnali beavatkozásokat sürgetett, amint arról az Agrárszektor is beszámolt.

EZ IS ÉRDEKELHET

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
Támogatott tartalom

Agility+Alliance csomagajánlat (x)

Őszi kalászosok őszi gyomirtása – nézze meg a saját szemével, hogy mi a szakemberek véleménye, mit mutatnak a tavaszi eredmények.

KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2022
Jubileumi, 10. Agrárszektor konferenciánkat rendezzük meg idén!
Budapest Economic Forum 2022
Jön a Portfolio legjelentősebb makrogazdasági konferenciája,
Győr - Nyugat-magyarországi Gazdasági Fórum 2022
Átfogó kép a hazai gazdasági helyzetről - ingyenes gazdasági fórum a helyi vállalatoknak.
Sustainable World 2022
A Portfolio jövő vállalatainak szóló konferenciája - fenntarthatóság, ESG, zöld pénzügyek,
EZT OLVASTAD MÁR?