Napjainkban azzal kell szembesülnünk, hogy a ma élő ember nem fogadja el a nagyüzemi állattartást, amellyel kapcsolatban olyan álromantika uralkodott el, amit nagyon nehéz legyőzni. Tudományos kutatásokkal azonban bemutatható, hogy állatjóléttel magas komfortfokozat nyújtható. A problémára összefogással, a tudomány, a tenyésztés és a takarmányozás oldaláról egységes választ kell adni, hiszen az embereket nem lehet megfosztani a legteljesebb értékű fehérjétől - hangsúlyozta Nagy István. A tárcavezető kiemelte, élelmiszerbiztonsági szempontból jelentős előrelépés, hogy a fogyasztók ma már a jól látható, magyar származásra utaló eredetmegjelölés alapján választhatják az itthon termelt árut. A rövid ellátási lánc ugyanis mindannyiunk érdeke, hiszen biztonságos és fenntartható ellátást eredményez.

A miniszter emlékeztetett, az agrárkormányzat az elmúlt időszakban folyamatosan támogatta az ágazat fejlődését és versenyképességének megőrzését. Éppen ezért a Vidékfejlesztési Program részeként a teljes baromfiágazat telephely-fejlesztési projektjei közül 596 számára nyújtottunk támogatást, több mint 189 milliárd forint értékben. Hozzátette, szintén a Vidékfejlesztési Programban kétféle állatjóléti támogatási programmal segítik a szektor szereplőit az állatbetegségekkel szemben.

Nagy István elmondta, hogy továbbra is fontos támogatási formája a tojáságazatnak az étkezési tojást termelő tyúkállományok állatjóléti támogatása, amely prioritásként szerepel a 2027-ig tartó KAP Stratégiai Tervben. Az étkezési tojótyúkoknál és a tenyészbaromfi állományoknál toxinmentes takarmányozással érdemes a baromfiállományok jólétén javítani, éppen ezért kapott összesen csaknem 600 baromfitartó 13 milliárd forint összegű támogatást - részletezte a miniszter.

A tárcavezető arra is felhívta a figyelmet, hogy a 2023-as támogatási időszakra még lehet kérelmeket benyújtani, bár a határidő nagyon közeli, október 15-e. Emellett lesznek beruházási, járványvédelmi, génmegőrzési, illetve állatjóléti támogatások. Ezeknek a céloknak az elérésére a KAP Stratégiai Tervből a mezőgazdasági üzemek fejlesztésére 1,26 milliárd euró, a járványvédelmi elemeket is támogató beruházásokra 20 millió euró áll majd rendelkezésre - tájékoztatott Nagy István.

Rendkívül nehéz helyzetbe hozta az uniós és a magyar termelőket az ukrán import

Az eseményen felszólalt Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke is, aki hangsúlyozta: a hazai tojáságazat az elmúlt évtizedben a kedvezőtlen folyamatok - mint például a madárinfluenza vagy a koronavírus-járvány - ellenére komoly eredményeket ért, sikerült növelni a tojásfogyasztást és javítani az önellátottsági szintet. Ezeket az eredmények kerültek most veszélybe. Az ukrán importra vonatkozó vámok és kvóták tavaly júniusi eltörlése következtében 2022-ben négyszer annyi étkezési tojás érkezett Ukrajnából mint 2021-ben, 2023 márciusában pedig közel 100 millió darab, annyi, mint a 2021-es év egészében. Ez az import jelentősen beszűkítette a magyarországi és az európai termelők piacát.

Ugyan a ketreces tartás betiltása az európai parlamenti választások közeledtével átmenetileg lekerült a napirendről, nem kétséges, hogy a jövőben újra felerősödnek az állattenyésztést támadó kezdeményezések. Győrffy Balázs beszélt arról is, hogy számos tanulmány bizonyítja, hogy a ketreces tojástermelés a leghigiénikusabb technológia, annak a legkisebb a környezeti lábnyoma, terület-, takarmány- és vízigénye, és nem mellesleg a legolcsóbb.

A tisztességes piaci verseny, illetve a fogyasztók választási jogának biztosítása érdekében el kell érni, hogy az Európai Unióban csak az unió szabályainak megfelelően előállított élelmiszerek kerülhessenek forgalomba, és a fogyasztó dönthesse el, mely tartási módból származó tojást választ, hogy ez a teljes értékű fehérjeforrás mindenki számára hozzáférhető legyen.