Komoly hiány van ebből a zölségből a lengyeleknél: ömlik be az import

Komoly hiány van ebből a zölségből a lengyeleknél: ömlik be az import

agrarszektor.hu
Az aszálykárok jelentősen megnehezítik a lengyel gazdálkodók életét. Az utóbbi 6 évben 250 ezer tonnával, csaknem 30%-kal csökkent a sárgarépatermesztés volumene Lengyelországban, az import pedig jelentősen bővült. 

JÖVŐ HÉTEN AGROFOOD 2024 ÉS AGROFUTURE 2024 KONFERENCIA | KOMBINÁLT JEGGYEL 50% KEDVEZMÉNNYEL!

Az AgroFood 2024 konferencián előadóink között lesz Nobilis Márton, Hollósi Dávid, Gyuricza Csaba, Giacomo Pedranzini és Ruck János is!

Az AgroFuture 2024 konferencián előad Feldman Zsolt, Hadászi László, Nemes Imre, Petri Bernadett és Vajda Péter is!

Regisztráció most 15% kedvezémnnyel, kombinált jeggyel, az AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!

Bár Lengyelország Németország és Franciaország után a harmadik legnagyobb sárgarépatermesztő az Európai Unióban, a termelés az elmúlt években csökkent. Könnyen észrevehető, hogy a sárgarépatermelés jelentős csökkenése összefügg a lengyelországi aszályos időszakokkal. A klímaváltozásnak tulajdonítható aszályos időszakok Lengyelországban 2015-től kezdtek el jelentkezni, 2018 óta pedig szinte minden évben előfordultak, ez pedig drasztikusan meglátszik a lengyel sárgarépatermésen: a 2017-es évben még 827 ezer tonnát takarítottak be, míg 2023-ban már csak 580 ezer tonnát. Ez közel 30%-os csökkenés mindössze hat év alatt.

A 2023-as évben Lengyelországban 290 ezer gazdálkodó jelentett aszálykárt, ebből 140 ezren 30%-ot meghaladó veszteséggel számoltak az átlagos hozamokhoz képest. Néhány évvel ezelőtt a lengyel agrárminisztérium elindított egy aszály alkalmazást, amely automatizálja az egész folyamatot. A Lengyel Gazdaságkutató Intézet becslése szerint az aszálykárok éves szinten elérhetik az évi 6,5 milliárd zlotyt (csaknem 600 milliárd Ft-ot).

Az aszály Lengyelországban egyre súlyosabb problémává válik. A csapadékhiány és a magas csúcshőmérsékletek negatívan befolyásolják a mezőgazdasági termelést. Az aszály különösen az ország középső és északnyugati területeit érinti, ami egyes területek sztyeppesedését okozza, és elég komolyan felveti a kérdést, hogy ez hogyan befolyásolhatja a mezőgazdasági termelést, és hosszú távon Lengyelország élelmezésbiztonságát

- nyilatkozta Prof. Sławomir Krajewski, a Lengyel Tudományos Akadémia Vidékfejlesztési és Mezőgazdasági Intézetének munkatársa. Az aszály hatását Lengyelországban más tényezők, például az infláció és az energiaárak emelkedése mellett tavaly is érezni lehetett a sárgarépa árán: 2021-ben átlagosan 2,79 PLN/kg (255 Ft/kg), 2022-ben már 3,20 PLN/kg (290 Ft/kg), 2023-ban pedig 4,50-4,99 PLN/kg (410-455 Ft/kg) volt a sárgarépa ára, azaz két év alatt csaknem a duplájára emelkedett az átlagár.

Ki tölti be ezt a hatalmas kínálati hiányt? Mivel néhány év alatt 250 ezer tonna sárgarépa tűnt el a piacról, jogos a kérdés, hogy ki elégíti majd ki a keresletet. A válasz egyszerű: az import, elsődlegesen Németország, de Oroszországból is nagy mennyiség érkezik kerülő utakon - ami biztos, hogy csak 2023-ban 60%-kal nőtt a lengyel sárgarépa importjának volumene, és ennek jelentős része az Európai Unión kívülről érkezett.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Fenntarthatóság és innováció az agráriumban - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
AgroFood 2024
Élelmiszeripari körkép - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
EZT OLVASTAD MÁR?