Az Eurostat adatai szerint Magyarországon a lakosság 14,7 százaléka nem engedheti meg magának, hogy kétnaponta húst, halat vagy ezekkel egyenértékű vegetáriánus ételt fogyasszon, szemben az EU 9,5 százalékos átlagával. A helyzet különösen súlyos az alacsony jövedelmű háztartások esetében, ahol ez az arány közel 45 százalék.

Az egyedülálló idősek körében minden ötödik érintett a megfelelő táplálkozás hiányában, míg a kétszemélyes, időseket is magában foglaló háztartásokban ez az arány 14 százalék. A gyermekes családok helyzete még aggasztóbb:

az eltartott gyermeket nevelők 17 százaléka küzd ezzel a problémával, az alacsony jövedelmű gyermekes háztartásoknál pedig ez az arány 47,7 százalék, ami az EU legrosszabb mutatója.

Szakértő: 2900 forintot is visszakaphat egy nyugdíjas októbertől

Az élelmiszerek áfa-visszatérítéséről még nem ismertek a részletek, de feltehetően néhány ezer forintot jelent majd egy átlagos nyugdíjasnak.

A kormány által bejelentett intézkedések, köztük a nyugdíjasoknak járó részleges áfa-visszatérítés - amely havonta átlagosan 2000 forintot jelenthet - és a több gyermeket nevelő anyák szja-mentessége, szakértők szerint nem oldják meg a leginkább rászorulók problémáit. Farkas András nyugdíjszakértő szerint hatékonyabb megoldás lenne az egységes összegű kompenzáció bevezetése.

A statisztikák azt mutatják, hogy 2022-2023 során jelentősen romlott a helyzet: az alacsony jövedelmű háztartásokban élők körében 29,6 százalékról 44,9 százalékra nőtt azok aránya, akik nem tudnak megfelelően étkezni. Az egyedül élő idősek esetében ez az arány 29,9 százalékról 44,4 százalékra emelkedett.

A családi pótlék 2009 óta változatlan összege is jelzi a probléma súlyosságát: míg 2009-ben a havi 12 200 forintos támogatásból 60 liter tejet lehetett venni, 2024-ben már csak 26-ot. Hasonló arányú értékvesztés figyelhető meg más alapvető élelmiszerek esetében is.