A hazai dinnyeszezon egy-két hét csúszással indult a szokatlanul hűvös és fényszegény májusi időjárás miatt, az első kötések jórészt ki is maradtak. A tavaszi időjárás, különösen az április 07-08-ai fagyok az ültetési terveket teljesen felborították, mert a március végén, április elején kiültetett palánták megfagytak. Azon gazdák, akik nem vállalták a kockázatot, hogy kiültessenek, kénytelenek voltak a szakaszolási tervezésekről lemondani, és egyszerre nagy területeket elpalántázni - írja a FruitVeb.

A dinnye vetési és ültetési rendje lényegében a teljes magyarországi termőterületen felborult, illetve széthúzódott mintegy három hétre. Azonban a júniusi kánikulai időjárással „átestünk a ló másik oldalára”: a különböző állományok érése számottevően felgyorsult, és összetorlódott az érés. A tavaszi és nyár elejei szélsőséges időjárás következtében a szezon elején (június utolsó és július első hetében) kb. harmad annyi termést takarítottunk be, mint tavaly ugyanezen időszakban, ellenben július közepétől megérkeztek a jelentős termésmennyiségek, melyek nagyon rövid időtávon, hirtelen zuhantak a piacra.

Az eddigi betakarítási eredmények azt tükrözik, hogy 20-30%-kal alacsonyabbak a hozamok a vártnál, ami elsősorban a májusi hideg és az április-júniusi aszályos időjárásra vezethető vissza. Számos esetben azt tapasztaljuk, hogy ezt a terméskiesést alapvetően a kisebb gyümölcsméretek eredményezik, „darabszámra” a tervezetteknek megfelelően alakul a termés. A mennyiségi problémák mellett a termés minősége az elvártak szerint alakul.

Az időjárás nem kedvezett a kereslet alakulásának sem: a két jelentősebb júliusi lehűlési hullám érdemben visszavetette a keresletet. A dinnye fogyasztása ugyanis döntően időjárásfüggő: a 30 fok fölötti hőmérsékletekkel jellemezhető kánikulai időszakokban 20-40%-kal magasabb a fogyasztás, mint a hűvös napokon. A júliusi lehűlések során – amelyek összességében egészen hosszú, két-három hetes időszakot ölelnek fel – mintegy 25-30%-kal esett vissza a hazai és külföldi kereslet.

A júliusi hirtelen kínálatnövekedéssel párosuló keresletvisszaesés július közepétől kezdve az árak meredek csökkenéséhez vezetett: a szezonkezdő termelői árak mintegy 60%-ot zuhantak. Ezáltal július közepe óta jócskán önköltség alatti áron kénytelenek értékesíteni a termelők, illetve ez az árszint bő két hete, tartósan a tavalyi év azonos időszakának legmélyebb árait súrolja. Ez azért is „fájdalmas” a termelőknek, mert a tavalyinál 20-30%-kal alacsonyabbak a terméshozamok, amit azonban gyakorlatilag a teljes terméssel azonos hektáronkénti költségekkel kell előállítani, így a kg-onkénti önköltség a hozamcsökkenés mértékéhez hasonló arányban emelkedett az előző évhez képest.

A fogyasztói árak szintén zuhantak, a szezon elején uralkodó 250-300 Ft/kg közötti bruttó fogyasztói árak jelenleg jellemzően a 150-200 Ft/kg tartományban tartózkodnak (149 Ft/kg akciós árak mellett). Érdemi mennyiségben nincs import dinnye Magyarországon, de az exportunk is erősen akadozik, tulajdoníthatóan annak, hogy az átlagosnál hűvösebb júliusi időjárás mellett egész Európában mérséklődött a fogyasztás. A hazai dinnye tekintetében ellátási problémák biztosan nem lesznek, a békési dinnye főszezonja vége felé közeledik, de érdemi mennyiségekkel július 20. körül „elindult” a szabolcsi termőtáj is, így a kiszolgálás folyamatos lesz.

A hazai dinnye főszezonja augusztus végéig tart. Augusztus elejére is láthatóan mérsékelten meleg vagy hűvös időjárás várható, így a következő két hét vonatkozásában nem lehet abban bízni, hogy érdemben megélénkül a kereslet. Ennél fogva valószínűsíthető, hogy a még kb. egy hónapig tartó főszezon első felében is maradnak a relatív túlkínálat miatti piaci zavarok, melyek nyomott árakkal jellemezhetők.

Nagyon fontos lenne, hogy a jelenlegi, önköltség alatti termelői árak érdemben emelkedjenek, és minél hamarabb visszatérjenek a normális kerékvágásba. Kijelenthető, hogy 200 Ft/kg alatti fogyasztói árszínvonal esetén olyan termelői árak alakulnak ki, melyek már tetemes veszteséget okoznak a gazdálkodóknak, és drasztikusan rontják a termelői kedvet. Továbbá az árszínvonal jelentősen kihat a minőségre is: amennyiben a piac „megfizeti” a minőséget (amit most nem tesz), a termelő gondosan válogatott árut tud piacra vinni és csak a legjobb minőség jelenik meg a polcokon. Nyomott árak esetén azonban – a veszteségek csökkentése végett – természetes reakció, hogy a kevésbé érett vagy túlérett, illetve nem feltétlenül I. osztályt képviselő minőség is megjelenik a piacon.

Az árak és így a minőség, illetve hosszabb távon a termelési kedv alakításában nagy szerepe, illetve felelőssége van a hazai áruházláncoknak, amelyek az akciós árakkal predesztinálják az árszintet. Szokásos jelenség, hogy a hiper- és szupermarketek követik egymást az akciós árak alakításában, amivel egyben folyamatosan negatív árspirált gerjesztenek. Nekik mint meghatározó piaci szereplőknek is fontos megérteniük, hogy a zöldség-gyümölcs termelés mára egy nagy tőke-, munkaerő- és szaktudásigényű, ráadásul nagyon nagy termelési kockázatokkal terhelt tevékenységgé vált, így önköltség körüli vagy alatti árakon rövid távon sem lehet fenntartani a termelést.

A nyomott árszint látszólag jó a fogyasztóknak, azonban már nagyon rövid távon a minőség rovására megy, hosszabb távon pedig aláássa a termelői kedvet. A fogyasztók alacsony árakkal történő kiszolgálása fontos cél, de nem lehet olyan fontos, amivel hosszú távon veszélybe sodorjuk vagy egyenesen ellehetetlenítjük a dinnye-, illetve zöldség-gyümölcs ágazat fejlődését, vagy még rosszabb esetben a termelés fenntartását. Mindezzel komoly veszélybe sodorjuk a hazai önellátás biztosítását, és hosszabb távon fokozzuk az importnak való kitettséget.